-Érzed?- kérdeztem.
-Aha.- túrt bele a hajába.- Kihúztál egy szoros helyzetből az első órában amikor megismerkedtünk.
-Hát ezt csinálják a barátok, nem?
-De, de van egy olyan érzésem, hogy nem akarok csak az egyik barátod lenni.- hajolt közelebb
-Nem?- mosolyogtam.- Hát akkor legyünk legjobb barátok.- löktem el magamtól, kacagva.
-Van egy jobb ötletem- hajolt újra közel. Én is közelebb hajoltam. Fél centire lehetett, mikor elmosolyodott és folytatta.- Mega-legjobb barátok.- állt fel rejtve mosolyát.
-Tudod, szeretek játszani az emberekkel. És szeretem, ha játszodnak velem.- álltam fel és utána indultam
-Pedig olyan ártatlannak tűnsz.
-Az a másik felem. Te döntesz melyiket akarod kapni.
Kevesebb mint tíz perc múlva megláttuk Tyler kocsiját. Mikor Jenna kiszállt a kocsiból, már el is felejtettem,hogy üzemanyagot kellett hozniuk. Egy kanna dieselt vett ki a csomagtartóból, majd odahozta nekem. Tyler kiszállt a kocsiból majd kacagva odalépett Joshhoz:
-Nem tudtam, hogy ez az új csajozós fogásod- nézett rám, röhögve.- De remélem nem engedtél neki.
-De nem ám.- mosolyogtam, Joshra nézve, aki teljesen vörös volt.
Átvettem a kannát Jennától, majd hátramentem beletölteni a tartályba. Jenna odajött hozzám, és szólt:
-Naaa, mit csináltatok?- kérdezte kiváncsian.
-Hát, nagyon semmit, csak dumáltunk- ferdítettem az igazságot.
-Nem hiszem el Brook. Kapsz húsz percet a félisten Josh Dunnal és nem csinálsz semmit! Hihetelen vagy!
-Kösz.-motyogtam a "bajszom" alá.- Kedves.
-Tudod jól, hogy mennyire leszarom mennyire kedves az igazság. És nem akarok veled veszekedni, de te vagy a világ legnagyobb idiótája.
-Hah. Ez is kedves. Amúgy miért akarsz engem Joshal látni ennyire?
-Mert megérdemlitek mindketten, hogy boldogok legyetek. Csak annyit akarok, hogy két jó barátomat boldognak lássam.-szomorodott el.- De sajnálom ha túl rámenős vagyok, csak...azt szeretném, ha megtalálnátok a társat egymásban.-szipogott.- most olyan rossz embernek érzem magam.
-Te nem vagy rossz ember-öleltem át.- te vagy a legjobb ember akit ismerek. Látod, most is csak örülni akarsz látni két barátodat, bár magasról le is szarhatnád. Nyugi.- engedtem el.- oké?
-Oké.- nézett rám könnyes szemekkel.
Tyler ránk nézett én csak egy nyugtató pillantással leintettem, hogy most épp egy "legjobb barát pillanatunk" van. Josh is erre tekintett, majd azt mondta:
-Gyertek, mert beesteledik. Még nem is láttátok a legjobb részét az egész útnak.-mondta mosolyogva.
Beültünk a kocsiba és azon töprengtem, milyen témát hozzak fel. Nem mintha nem lett volna elég kínos a helyzet, de nem bírtam csendben ülni. Csak nem tudtam dönteni, hogy flörtöljek vagy seggfejkedjek. Végül maradtam annál, hogy csak simán megkérdezem mi van vele:
-Mi lenne?- nézett rám fél szemmel (nem szó szerint, nah)- csak vezetek.
-De ugye nem fogunk ilyen feszülten viselkedni... mert az nagyon nem tetszene. Elvileg nem is értem mi para lehetne velünk. Mármint nem mintha összevesztünk volna. Vagy igen?
-Nincs para. Csak na, tudod milyen...kínos.-húzta el a száját.
-Az, hogy elbaromkodtuk a csókot? A csókot ami nem volt?
-Jah. Tudod már lányok akiknél bepróbálkozom nem mondanak nemet egy csókra. És mivel velem még nem történt ilyen nem tudom, hogy reagáljak. De azt tudom, hogy bejön.
-Tehát én kihívást jelentek a csodálatos dobosnak, a t.o.p másik tagjának, Josh Dunnak?- húztam az agyát.
-Csodálatos dobos?- nevetett.- ennél jobb szöveg nem volt nálad?
-Sajnálom, jobbat nem kaptam a belső-googleemben
-Lassú a szerver?- kérdezte, előretolva a kuplungot
-Ha lelassítod. Akkor ne várj mást.-fojtottam el egy mosolyt.
-Nemis várok.- nyugtázott.- Kitchen sink vagy Addict with a pen?
-Mindkettő. De inkább Addict with a pen, mert annak tudom a szövegét. Mert?
-Lényegtelen. Csak így szoktam megismerni az embereket.- magyarázta
-Dehát mindkettő szomorú szám, mondjuk az nem újdonság nálatok, mert minden szám szövege különösen szomorú. Csak a dallam vidám. És ezt imádom a bandátokban.
-Tyler írja a szövegeket. És tudod neki ott van a saját Blurryface-e. Ír ha szomorú, hogy kiürüljön az agya.- mondta.
-És mi van a te Blurryfaceeddel? Nem mintha csak Tylernek lennének félelmei.
-Inkább hagyjuk ezt, oké?- kért meg fájdalmas arccal.
Hallgattam. Az út további része egy gyanús csönddel volt megtöltve. A csönd néha jó. Megengedi, hogy gondolkozz. De a túl sok csönd az már egyenlő egy rémálommal. Akkor túlgondolsz mindent. És nem tudsz leállni...
