Reggel Colin vállán ébredtem, amit véletlenül összenyálaztam. Letöröltem a nyálam a pólójáról, majd felálltam. A konyhában ácsorogtam, bambulva az édességes fiókot, amikor meghallottam, hogy felkelt. Nehéz léptekkel jött felém:
-Jó reggelt.-morogta.-Már a cukrot nézegeted?-mosolygott.
-Éhes vagyok.-csuktam be a fiók ajtaját.
-Megértem, de cukrot? Olyan elfolyt öreg néni akarsz lenni negyvenévesen?
-Nem vagy a személyi edzőm.-hunyorogtam.- Amúgy is. Ducibban jobban nézek ki. Lemegyek fánkért. Kérsz?-indultam meg a szekrényem felé.
-Nem mész el a kocsival noodleért?-sandított.
-De. Csak az a város másik felén van. Egy fél óra ameddig odaérek.-vettem fel a farmergyatyám.
-Addig visszafekszem.-ugrott fel a kanapéra.
Elvettem a kocsikulcsokat majd leszaladtam a lépcsőn. Éppen nyitottam volna a kocsi ajtaját, amikor elkapott egy furcsa érzés. Úgy éreztem valaki figyel. Körbenéztem és megláttam őt.
Ott állt és engem nézett azokkal a barna szemekkel és bár haragudtam rá mégis mosolyogtam. Egy csokor virágot szorongatott markában. Tett egy lépést felém, majd kiskutyus szemekkel várta, hogy megengedjem, hogy közel lépjen. De ekkor visszatérnek az emlékeim róla. Ahogy velem bánt, ahogy megütött és ordított nekem.
-Tűnj el Greg.-szólalok meg.- Nem akarlak látni.
-Bee, én szeretlek. Sajnálom. Nem adsz egy esélyt még? Olyan jók voltunk .
-Nem. Soha életemben nem akarlak látni. Te már a múltté vagy. De azért a virágot elfogadom.-kaptam ki a kezéből a csokrot.
-Kívánlak.-nyalta meg az ajkát.
-Én meg a noodlet. Kvittek vagyunk.-nevettem.
Ekkor közelített és nekinyomott a kocsinak. El próbáltam nyomni, de túl erős volt. Mikor megcsókolt, azt hittem elhányom magam. El próbáltam szakadni tőle és mikor sikerült, elkiáltottam magam:
-Segítség!
Erre idegesebb lett és jobban nekem nyomult, kinyitotta a kocsiajtót és belökött. Lehúzta a sliccét, én meg ütni kezdtem az ajtót, annyira erősen amennyire tudtam.
-Szállj le rólam, te pszichopata!-ordítottam neki.
-Nyugi, kicsim, ezt élvezni fogod.-mosolygott perverzen.
Ekkor hátrarepült, leesett a földre. Valaki hátrahúzta. Nem láttam ki volt az, de épp elég időt adott arra, hogy összeszedjem magam. Kiugrottam a kocsiból, arra a látványra, hogy Colin éppen megveri Greget. Mikor végzett, Greg fölé magasodott és ráköpött. Én odaszaladtam és jól tökönrúgtam az exem.
-Te perverz idióta. Feljelentelek!-kiáltottam sírva. Colin odalépett és átölelt.
-Hozzád nyúlt?-suttogta miközben szorosan tartott a karjaiban.
-Megcsókolt.-mormogtam könnyezve.
-Hé, rohadék.-szólt oda Gregnek Colin, ahogy az felállt.-Tűnj el mielőtt mégegyszer megvernélek. Találkozunk a rendőrségen szívecském.-mondta gúnyosan.
Greg lassan fölállt és kiköpte a vért ami a szájában volt. Sántítva elindult arra amerről jött. Vissza sem nézett. Jobb is volt neki, mert ha visszafordult volna, utánaszaladva, lerúgtam volna a lábairól.
Colin bezárta a kocsit és átölelve vitt fel a lépcsőn. A lakásba érve leültetett a kanapéra, betakart, majd elindította a Netflixet a tévén.
-Elmegyek noodleért és amikor kész vagy, akkor megyünk a rendőrségre.-mosolygott gyengén.
-Ne menjünk rendőrségre. Felhívom a főnököm, hogy ma este még nem megyek dolgozni. Szabadság-hoszabbítás kell.-mondtam halkan.
