-Mindenre? Konkrétabban?- kérdezte.
-Rád.- feleltem egyszerűen. Kellett a figyelemelterelés.
-És jót vagy rosszat gondolsz rólam?-kiváncsiskodott.
-Tettél olyat amitől rosszat gondolhatok rólad?- válaszoltam kérdéssel kérdésére.
-Nem tudok róla. Jól tudom?
-Igen.- hajoltam közelebb. A szemeibe néztem majd megbabonázva kérdeztem-A legjobb barátok smárolnak?
-Néha.-csókolt meg. Az ajkai puhábbak mint látszanak. Amikor elérték az enyéim, egy furcsa érzés kerített be, ami még soha. Nem az első csókom volt, de ez sokkal másabb volt, mint eddig. Kellemesebb. Valahogy megnyugodtam, hogy közel volt. Egy örökkévalóságnak tűnt, az a perc. Csak mint minden fancficben, itt is kinyílt az ajtó. Jenna kiálltott, hogy húzzunk befele mert megfázunk. Elröhögtem magam, majd Josh mellkasára fektetve a fejem, röhögve visszakiálltottam, hogy május van.
Odabent Tyler valami Ariana Grande számra táncolt. Bár azt táncnak nem lehet nevezni, amikor az ember csak rázza a végtagjait, hablatyolva a szöveget. És még részeg sem volt. (Ezt pedig onnan tudom, hogy a hűtőbe csak alkoholmentes italokat tartottak.) Josh ott állt előttem, én meg a mellkasába túrtam a fejem. Férfias, parányit izzadtságszagú volt. De azt a picit is eltakarta a kölnije illata. Nem vagyok benne biztos, hogy csak nézett-e engem, vagy a távolba tekintett, de nem is zavar. Megígértem, hogy ezt az egyet nem fogom túlgondolni. Felnéztem rá, ő meg egy szomorú kisktya arccal nézett vissza rám.
-Mi baj van?- mormogtam.
-Ez nem igazi volt. Csak el akartál valamit rejteni ezzel. Elterelted a témát. Elmondhatod, ha akarod. De én azt is megértem, hogyha nem vagyok neked megbízható, csak akkor légyszíves ne engedd, hogy tévhitben éljek, hogy vannak érzéseid irántam.-mondta idegesen, frusztráltan miközben a táncot jártak a szemöldökei.
-Érzek valamit irántad.- nyugtattam meg.- Csak még magam sem vagyok kész, hogy kimondjam mi bánt engem sokszor.
-De ha kész leszel ígérd meg, hogy első leszek akinek elmondod, mit a legjobb barátod...és egy kis extra.-gondolkodott el.
-Cserkészbecsületszavamra-hadartam, mosolyogva.- Csak lehet,hogy pszichopata vagyok.
-Hogy mi?- lepődött meg.
-Csak szívatlak na- röhögtem, mire ő is elnevette magát és visszahajtottam a fejem a mellkasára.
Háromnegyed három lehetett, mikor egy kocsi gurult be a mieink mellé. Egy piros tetőtlen kocsi. Hangos jazz zene szólt a hangszóróiból. Két alak szállt ki először, egy nő és egy férfi az elsőülésekről. Majd hátulról két férfi. A sötétben nehéz lehetett őket látni, de mikor egy fénnyaláb megvilágította az arcukat, akkor már ismerősök voltak. A nő nem volt más mint Sarah Urie, a Panic! At The Disco énekesének a felesége. Így ebből már következtetni lehet, hogy a férfi alak Brendon Urie volt. A hátsó két alak pedig, Josh testvére, Jordan, és Mark Eshleman, TyJo és Josh haverja. Mark és Jordan három-három üveg piával a kezükben szálltak ki. Brendon elkiálltotta magát:
-Hol van itt a nagy hangulat?- emelte fel a kezeit.
Én az ablakből néztem őket, amióta meghallottam a kerekeket, de Jenna meg Josh már elbóbiskoltak. Egyedül Tyler nézte a tévét:
-Én nem hiszem el azt amit a tévében mondanak (WDBWOTV, értitek?)
-De mégis nézed.- válaszoltam kurtán.- De mit is keres itt Brendon Urie, a felesége, Jordan és Mark? Ne kérdezd honnan tudom a neveket, mert tudod, hogy benne vagyok a cliqueben.
-Bakker, azok tényleg eljöttek?-mosolyodott el.- Azt hittem csak szívatnak.-röhögött, majd a távirányítót Josh hasára dobta. Josh, felhorkant, de nem nyitotta ki a szemeit.- Hát, haver, ezt te akartad.-mondta Tyler majd rámászott a kanapéra és elkezdett ugrálni, nem sajnálva Jennát sem aki ijedten pattant fel.
-Kinyitom az ajtót nekik.-mondtam semleges hangon és elindultam az ajtó fele.
-Nem kell. Be..Be tudnak jönni- mondta lihegve Tyler.
-Akkor nem-fordultam meg és levágtam magam a megürült helyre. Erre Tylertől csak egy nevetés féle hörgést kaptam.
-Mivannn gyerekek?- csapódott be az ajtó, és Brendon lépett be rajta. Látszott, hogy egy kicsit be volt csípve, de ez nem zavartatta.- És hölgyem-nézett rám.
-Brook. Az a nevem.-bólintottam. A szemem Sarahra szegeződött aki összefont karokkal mért engem végig.- Gondolom, Sarahhoz van szerencsém- léptem oda hozzá, és megöleltem, erre pedig csak egy mosolyt villantott.
Továbbléptem és Markkal találtam szembe magam. Kitette a kezét mintha arra várt volna, hogy belehelyezzem az enyémet, és megpuszilhassa. Elkacagtam magam:
-Tehát még nem haltak ki az úriemberek.- mosolyogtam.
-Mark vagyok. És, még nem haltak ki, de veszélyeztetett fajról van szó, tehát a fiainkat, rendesen meg kell nevelnünk, drága Brook.- mondta halálos komolysággal.
-Fiainkat? Úgy érted Aladárt és Jenőt?- hülyültem, mire ő is elmosolyodott.
-Úgy látszik lett egy úgy legjobb bariiim.-jelentette ki.
Jordan hátrébb állt, rosszfiús pózban. Mikor látta, hogy ellépek Marktól, felém tett egy lépést, majd azt mondta:
-Jordan. És a Brook miből is jön? Brooklyn?-nézett rám, egy fél mosollyal.
-Pontosan-biccentettem, mire Jordan megölelt, csakhogy a keze egy picit lentebb csúszott mint kellett volna. Megfogtam és áthelyeztem a hátamra.
Észre sem vettem, hogy Josh felkelt, és minket nézett:
-Tehát megismerted a tesvéremet.- mondta összeráncolt szemöldökkel.
