Dallamok közt elveszve

Huszonhatodik fejezet

- Szia Anya – mondom halkan, halvány mosollyal az arcomon, de anyám arca komor és rideg. Nem szól semmit, csak hátat fordít nekem és bemegy a házba.

Összeszorítom a szám és utána megyek, lélekben felkészülök a hosszú monológra.

A nappaliba megy, megáll a szoba közepén, én pedig leülök a kanapéra.

- Hol voltál egész este? – kérdezi jéghideg hangon. Nagyon felhúzhattam, mert csak akkor vált át jégkirálynőbe.

Megköszörülöm a torkom és összeszedem a gondolataimat. Jól kell előadnom a történetet, ha nem akarom a hátralévő életemet a szobámba zárva tölteni.

- Koncerten voltunk, de Heni elnézte buszt és lekéstük az utolsót, ezért az egyik... egyik barátomnál aludtunk.

- Mióta van neked barátod abban a városban? – fonja össze a karjait.

- Nem rég barátkoztam össze vele...

- Hogy hívják?

Hallgatok, nem tudom, hogy az igazat mondjam-e vagy hazudjak.

- Olivér. – Jobb ha nem hazudok.

- Szóval egy fiúnál voltatok? – húzza fel meglepetten a szemöldökét.

- Igen...

- Mást nem szeretnél hozzátenni?

Megrázom a fejem.

- Azt nem akarod elmondani, hogy csak te voltál ott annál a fiúnál?

Kihúzom magam, lebuktam.

- Ezt honnan tudod?

- Talán Bátortól? Mivel te nem válaszoltál egyetlen hívásunkra sem, ezért felhívtam őt.

Felsóhajtok, az eszembe se jutott hogy felhívhatja a barátaimat.

- Erre mi a magyarázatod? – kérdezi Anya.

Lesütöm a szemem, szóra nyitom a szám, de Evelin rohan be a szobába és elkerekedett szemekkel néz rám.

- Te randiztál Török Olivérrel?! – kiáltja.

Megfagy bennem a vér, ahogy a húgom engem bámul és választ várja.

- Te... te ezt honnan tudod?! – suttogom.

- Innen – nyomja az arcomba a telefonját. Egy pletykaoldalt mutat, pontosabban egy cikket, aminek a címe: „ A gitáros újabb áldozata - vagy most ő az áldozat?". Kezem ökölbe szorul és elkezdem olvasni a bejegyzést.

„Török Olivér, a Crazy Band basszusgitárosa és vokalistája tegnap este egy kevésbé mondható romantikus randevún vett részt egy helyi bárban, ahol aznap koncertet adtak."

Ezután egy kép következik, ahogy az asztalnál ülünk Olivérrel miután ittam az italomból. Arcom grimaszba torzul, Olivér pedig nevet.

„A lányról sokat még nem tudunk, csak annyit hogy már eltulajdonította magának a jóképű zenészt, és nem is akarja őt vissza adni a rajongóinak."

Még egy kép van rólunk, ahogy az utcán állva közel hajolok Olivérhez és a szőke lánynak magyarázok.

Ennyi az egész cikk, azt nem írták oda, hogy kitől szerezték az információt és a képeket, de van egy sejtésem.