Logolepsy (BTS Suga ff) /BEFEJEZETT/

Huszonhatodik fejezet

Észre sem veszem, olyan gyorsan repül az idő. A tél gyorsan eltelik, a hó pedig már február közepén elolvad. A március napfényesen köszönt be Szöulba, felmelegítve az időt. Ezzel együtt pedig Yoongi születésnapja is közeledik, amely izgatottsággal tölt el. Az utóbbi pár hónapot tökéletes harmóniában töltöttük el, néhány kisebb szóváltáson kívül semmi negatív nem folyásolta be a kapcsolatunkat.

Azon a bizonyos márciusi reggelen boldogan ébredek, hiszen az előző hetekben már mindent elintéztem a srácok segítségével. Yoongs utálja a meglepetéseket, viszont ennél az egynél remélem kivételt tesz. Már hetek óta szervezkedem, hogy egy hozzá méltó ünnepséget sikerüljön összehozni.

A csütörtökhöz híven már lassan a hétvégi hangulat kerít magába, miközben dolgozni készülődöm. Meglepetésemre elég jól bírom a két munkahelyem közti rohangálást, nem kerül túl nagy erőfeszítésbe, ráadásul még élvezem is. Nem öltözöm ki túlságosan, egy egyszerű farmert és fehér inget ráncigálok ki a szekrényemből. A fényűzést meghagyom estére, most szolid külsőt varázsolok magamnak.

Miután sikeresen elfogyasztom a reggelim, fogat mosok, majd összeszedem a holmim és dolgozni indulok. Az ébredező utcákon egyre inkább gyűlik a tömeg, együtt hömpölygök az árral az üzlet felé. A jég és a hó már régen eltűnt, pár héten belül pedig biztosan a tavasz illatát lehet majd érezni.

Sungjae ma úgy tűnik késik, hiszen kivételesen nekem kell kinyitnom az üzletet. Egy darabig kutatok a táskámban, hogy megtaláljam a rég nem használt kulcsom, miközben Yoongs egy újabb dalát dúdolom. Nem tehetek róla, a dallam beleragadt a fejembe, nem hagy szabadulni már napok óta. Az utóbbi hetekben még a szokásosnál is több időt töltök a stúdiójában, szeretek ott lenni. Pontosabban szeretek vele lenni, még akkor is, ha közben dolgozik és csendben figyelhetem.

Elgondolkozva ülök be a pult mögé, miközben a sálam szélével szórakozom. Igazából ez Yoongi sála lenne, viszont úgy gondolta, hogy nekem nagyobb szükségem van rá és ide adta. Hihetetlenül boldoggá tesz a gondolat, hogy végre valaki rólam is szeretne gondoskodni, nem maradnak viszonzatlanul az érzelmeim.

- Szép jó reggelt! - löki be az ajtót Sungjae.

- Neked is! - mosolygok rá vissza a pult mögül.

Beletúr festett vörös hajába, amitől az még kócosabb lesz, majd elindul felém. A szokásos levakarhatatlan mosolya virít arcán, viszont ma végképp nem vagyok vele mogorva. Izgatott vagyok Yoongs szülinapja miatt, ez az érzés pedig ráragad teljes lényemre.

- Kezdek arra gyanakodni, hogy titokban te folyamatosan megnyerheted a lottót - motyogja, miközben elfoglalja helyét és neki kezd a csokroknak.

- Egyszerűen csak jó kedvem van - vonom meg a vállam.

- Nem tudom mit tehet a híres barátod, de a mosolyod láttán szeretném vállba veregetni - lök meg a csípőjével.

Minden nap meglep munkatársam közvetlen viselkedése, nem egyszerű viszonoznom a gesztusait. Nehezebben nyílok meg az embereknek, kissé erőltetettnek érzem a gesztusaim olyankor, amikor nagyon barátságos szeretnék lenni. Éppen ezért elhúzódom kissé és a munkába temetkezem, ahelyett, hogy folytatnám a Sungjaeval való beszélgetést.

*

- Minden a terv szerint halad? - kérdezem Taehyungot, miközben a szokásos teámat fogyasztom a kávézóban.

- Eddig igen. Hobi kitakarította a házat, a többiek pedig már beszereztek minden kelléket a bulihoz.

- Remélem tényleg tetszeni fog neki a meglepetés - motyogom.