I hate you i love you *Átírás Alatt!!*

26. rész Vége

-Jézusom!!-
Kapta szája elé kezét.
-De..de hogy?!-
Kezdett dadogni.
Ő is szerette apát. Az érzés kölcsönös volt.

-Nem tudom csa..csak mire ha..haza értem é..égett a há..há...ház!!-
Zokogtam a telefonba mire ő is elkezdett sírni.

-Hol vagy?!
Azonnal megyek!!-
Mondta és tette volna le de én közbe szóltam.

-Ne!!
Csak halgass végig!! Kérlek!-
Könyörögtem immáron nyugodtabban. Ha arra gondoltam hogy végre a szüleimmel lehetek rögtön jobb kedvem lett.

Ő zavartan ült vissza eredeti helyére mire én belekezdtem szívszorító monológomba.

-Nagyon jól tudod hogy mindennél jobban szeretlek...-
Kezdtem de ő félbe szakított.

-Mi ez az egész Sam?-
Kérdezte félve néhol még a hangja is elcsuklott.

-Csak figyelj! Nekem te, anyukád, apukád és végül Thomas jelentettek mindent. Nagyon szeretlek titeket!-
Mondtam és újra rám jött a sírhatnék de most tartanom kellett magam.

-Bármi is lesz tudd hogy én mindig szerettelek és szeretni is foglak!! Mindig veled leszek a szívedben bármi történjék.
Nagyon szépen kérlek mond meg Thomasnak mennyit jelent nekem!!-
Sírtam el magam.

Ekkor nyílt Stell szobájának ajtaja és Jack lépett be rajta.
Pont jó.
Így vele is tudok beszélni.

-Á Jack!!!-
Szóltam neki mire az említett személy felém kapta fejét.

-Mi van te kurva?!
Nem volt elég a mai?!-
Vágott valami fura arcot amin muszály volt felnevetnem.

-Figyelj!!-
Tértem vissza komoly énemhez.

-Nagyon sajnálom amit tettem.
Esküszöm nem volt szándékos de az érzéseimnek nem tudok parancsolni.
Még így utoljára szeretnék köszönetet mondani mindenért amit tőled kaptam. Rettenetesen sajnálom ezt az egész baromságot!-
Mondtam bűnbánóan mire az ő arca is megenyhűlt.

-De miért mondasz ilyeneket Stell?!-
Kérdezte barátnőm sírós hangon mire nekem még jobban megfájdult a szívem.

-Mostmár végleg együtt lehetünk!-
Suttogtam lehajtott fejjel.

-Kivel lehettek együtt!!
Sam mit akarsz csinálni?!-
Kérdezte mostmár aggodalmasan Jack is.

-Azt amit már eddig is meg kellett volna tegyek!!-
Néztem a folyóra.

-SAMANTHA TE A FOLYÓNÁL VAGY??!! NE CSINÁLJ SEMMIT AZONNAL INDULUNK!!-
Ordította a telefonba Stell amitől nekem majd megszakadt a szívem.

-Csak annyit kérek hogy gyertek a testemért! Apa és anya sírjára temessetek! A sírra vörös rózsát hozzatok!-
Zokogtam a telefonba.

Erre Stell még jobban elkezdett zokogni de ezzel nem volt egyedül. Jack arcán is elkezdtek folyni némán azok az idegesító könnyek.

-Hallod Sam ne csinálj semmit!!!
Mindjárt ott vagyunk!!!-
Mondta sírós hangon Jack.

-Szeretlek titeket!-
Suttogtam majd végleg kinyomtam a telefont.

Megfogtam majd nadrág zsebembe csúsztattam. Óvatosan a híd szélére álltam.

-Hát ennyi volt!-
Nevettem fel keserűen.
-Vége!-
Mondtam mosolyogva.

-Mostmár mind együtt lehetünk.
Apa, anya remélem hallotok.
Most végre együtt lehet a család.-
Mosolyogtam szomorúan.

Két karomat felemeltem testem mellett és behunytam szemeimet.

3.....2......1

Vagy mégsem?!