I hate you i love you *Átírás Alatt!!*

22. Ezt érdemlem

Szomorúan ballagtam barátnőm mögött a börtön felé melyet az emberek iskolának hívnak.

Rettegtem.
Rettegtem attól hogy találkozok azzal a két fiúval akit nagyon szeretek.
Szeretem őket persze Jack-et csak barátként.

Félek attól hogy nem változik semmi. Kivéve hogy Jack most teljes szívéből gyűlöl.

Én nem ezt akartam.
Csak..csak egy normális lány akarok lenni aki elhülyéskedik a barátaival és rossz jegyeket kap.

Ehelyett??
Az édesanyám meghalt, az egyik legjobb barátomat megszégyenítettem és a szerelmem pedig gyűlöl vagy nem is tudom mit érez.

Merengésemet hangos tapsvihar szakította félbe.

Felkapom a fejem és egy barna szem párba ütközik tekintetem mely üres tekintettel bámúl.

Körülöttem hatalmas tömeg volt mely tapsolt. Volt aki fütyült és akadt olyan is aki a nevem kiabálta.

Szemeim tágra nyíltak miközben ide-oda kapkodtam a fejem.

A következő pillanatban egy kézragadott meg és magával rántott a tömegbe.

Ijjedten kaptam tekintetem arra bizonyos személyre. Megnyugodtam mikor Stell barnás szőkés fürtjeit véltem felfedezni.

Egészen a termünkig húzott ahol bevágta az ajtót és háttal neki dőlt.

-Ezek vadállatok!-
Mondta csukott szemmel fejét pedig az ajtónak támasztotta.

Én csak jót kuncogtam rajta és leültem a helyemre a leghátsó padba.
A teremben csak egy kocka és egy félénk lány volt.

Stell levágódott mellém lábát pedig felrakta az asztalra.
Mosolyogva megráztam a fejem és elkezdtem kipakolni órára.

-De tudod hogy miért! Nem?-
Fordult felém vigyorogva.
Most hogy mondja eléggé érdekel hogy miért is kántálják az ÉN nevemet.

A mosoly lehervadt az arcomról és újra megráztam a fejem.

-Te tényleg nem érted?!-
Fordult teljes testével felém a kezeit pedig vállamra téve őrülten elkezdett rázni.

-Sztár lettél!!-
Kezdett visítozni amire a két gyerek is fel figyelt.

-Attól még messze állunk!-
Löktem le a kezeit majd újra elkezdtem pakolni.

🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹

Itt állunk sorban a menzán a kajáért. Az egész napot át tudtam vészelni anélkül hogy találkoztam volna bármelyik fiúval is.

Mondjuk Thomast láttam párszor akkor egymás szájában voltak Becával. Mostmár tudom hogy nem érez semmit.

Ezért is vagyok most rosszul.
De hát mit is képzeltem?!
Hogy ott hagyja Becát és rögtön oda jön hozzám?

Nem is vettem észre hogy rám került a sor nagy elmélkedésem közepette.

Elvettem a tálcát melyen valami zöld leves és barna trutyi volt.
Olyan rosszak a menzás kaják!!

Mentem az asztalunk felé mikor valaki hátulról nagyon erősen meglökött én pedig előre estem fejjel be a trutyiba.

Az arcomat teljesen beterítette a trutyi a hajam pedig leveses volt.

Lassan feltápázkodtam és megfordultam de amit láttam arra nem számítottam.

Jack-nél volt a telefonja mellyel millió fényképet csinált az én bénás kodásomról.

De állj!
Hogy lehet hogy....
Ő volt.
Ő lökött fel.

A szemembe könnyek gyűltek amit persze nem lehetett látni attól a barna valamitől.

Sírva szaladtam a lány vécébe ahol nagyon erősen becsaptam az ajtót majd a mosdó kagylóba megtámaszkodva néztem a tükörbe.

-Ezt érdemled!-
Mondtam a tükör képemnek miközben takarítottam arcomról ezt a valamit. A hajammal is elkezdtem bajlódni.

A másik pillanatban meghallottam két nagyon ismerős ember beszélgetését ami nagyon felkeltette a figyelmem.

Sziasztok!!
Itt is lenne az új rész.
Remélem tetszik😳😳😳

Nagyon köszönöm az eddigi megtekintéseket, csillagokat és kedves kommenteket.
MEG VAN A 3K!!!!!!!
Annyira örülök neki hogy azt el sem tudjátok hinni.

Nagyon köszönöm💕💕💕💕💕