I hate you i love you *Átírás Alatt!!*

50. rész Tudnak valamit!!

-Basszus ez a film király volt!-
Pattant fel Stell és dobott meg egy marék pattogatott kukoricával. Felnevettem és egyik kezemmel belemarkoltam a popcornos tálba majd barátnőm arcába vágtam markom tartalmát.

-Tudom.-
Rántottam vállat mosolyogva utána pedig mindketten elkezdtük kiszedegetni a hajunkba ragadt ropogtatni valót. Az ágy is tele lett szórva vele de azzal most nem igazán törődtünk.

-Idepasszolod az üccsim?-
Kérdezte a szívószálas pohárért nyújtózkodva ami a mellettem lévő kis éjjeli szekrényen pihent. Egyik kezzemmel megragadtam a poharat majd barátnőm kezébe nyomtam aki nagyokat kortyolt belőle.

-Most pedig.......-
Kezdte én pedig néztem és vártam hogy folytassa de a szavak valahogy nem jöttek a szájából. Beletellett egy kis időbe míg leesett hogy azt várja mondjam mit csináljunk ez után.

-Mondjuk.....-
Kezdtem forgatni a fejem valami után kutatva a szobában mígnem tekintetem megakadt a mellettem heverő, lila szivecske formájú párnán amit még a kórházban kaptam ajándékbe Charlie-éktól.
-PÁRNACSATA!!!!!-
Kiálltottam majd a párnát negragadva kezdtem püfölni megilletődött barátnőmet. Még szerencse hogy megitta a pohár tartalmát különben nemigen aludtam volna ma este az ágyamban.

-Héé!!-
Sipákolt mire mégjobban rákezdtem. De aztán ő sem hagyta magát. Megragadta a hozzá legközelebb eső kispárnát és azzal kezdett ütni megállás nélkül.

Az egyik legváratlanabb pillanatban, mikor pont elfordítottam a fejem a párna elől, rámugrott és úgy püfölt tovább. Lábaival ránehezedett mindkét kezemre így esélyem sem volt. Pár elütott percell később már csak a hatalmas tollfelhőt lehetett látni amit mi okoztunk. Síkítoztunk, kiabáltunk, röhögtünk ezért nem is csodálkoztunk mikor megláttuk Lisa-t az ajtóban csípőretett kézzel.

-Áhh anya....-
Köpködte a szájáb repülő tollakat barátnőm.
-Milyen....milyen kellemes meglepetés!-
Kiálltotta és még egy utolsót rávágott a fejemre a tollszegény párnájával.

-Azt látom!-
Jegyezte meg bosszúsan körbe tekintve a szobán anyukája majd minden előjel nélkül kirántotta a kezemben szorongatott, ugyancsak tollszegény párnát és egy akkorát ütött a lánnya fejére hogy az összecsuklott.

Ezután mindketten felnevettünk, de olyan hangosan hogy szinte beleremegett a ház ám Stella már nem volt ilyen jókedvű.

-Árulás!!-
Kiabálta miközben egyik kezét felemelte de ereje már nem volt felállni. Már annyira röhögtem hogy muszály volt lefeküdjek, úgy kapálóztam tovább a hatalmas tolltengerben amit mi alkottunk pár perc leforgása alatt.

-Na lányok mostmár elég!-
Komorodott el egy pillanat alatt Lisa és elkezdte összeszedni a tollakat de mikor rájött hogy nem megy vele semmire kiment. Mindketten megilletődve néztük az ajtót melyen kilépett de pár percel később egy porszívóval a kezében tért vissza.
Mostmár mindketten álltunk és kutakodva néztük barátnőm anyukáját aki teljes átéléssel rendezgette az ágyat és irányította a porszívó csövet a tollakra.

-Minden rendben?-
Törtem meg a kínos csendet ami a porszívó leállítása után keletkezett. Stella feszülten járatta tekintetét a szobában található bútorokon és tárgyakon míg Lisa az ágyat szugerálta. Teljesen belemerült a gondolataiba.

-Hogy?-
Nézett rám és csak akkor vettem észre hogy a tekintete fágyolos. Arcomra először a meglepődöttség majd az ijjedség ült ki.
Ezek tudnak valami! Tudnak valamit amit nem mondanak el! Tudnak valamit amihez közöm van de nem hajlandók elmondani!

-Na jó elég ebből!! Mégis mi a bánat folyik a hátam mögött?!-
Kérdeztem ingerülten a két nő közt járatva szúrós tekintetem. Kezdenek újra kihozni a sodromból és ez egyáltalán nem tetszik. Miért érzem úgy hogy újra fenekestől felfog fordulni az életem?

Sziasztok!!
Ismét itt vagyok egy résszel.
Remélem tetszik és bocsi hogy ilyen sokáig húzom Thomast de higyjétek el ennek így kell törtênnie!😊😇

Pusza💗😍