Itt A Gimi!?✅ Befejezett

Part1.(szept.01)✅

- Emma kelj fel! Ma van a suli első napja. El fogsz késni! - ilyen szép ébresztőt kaptam Dávidtól a "bátyuskámtól", amúgy Dávid nem igazán a testvérem...csak már olyan jól összeszoktunk, hogy már annak tekintjük egymást. Ja meg persze a szomszéd szobában lakik mostmár, így bármikor átjöhet meglátogatni a kis hugicáját.

-Ahj, jól van már kelek, csak menj ki a szobámból hogy el tudjak készülni.

-Jó, jó. Ne húzd már fel ennyire magad.

- Pf..

Na nézzuk milyen ruhát vegyek fel. Jó első benyomást kell nyújtanom a többieknek, mert ha nem, lehet hogy négy éven át nem lesz egy barátom se, és nem lesz kivel beszélgetnem, de ez ugye nem történthet meg? Ugye?!?
Húú...nyugi Emma sikerülni fog ha önmagadat adod. Nem kell úgy viselkedni, mint egy hisztis ribancnak.
Kiválasztottam a szekrényemből egy felsőt, amely tele volt szebbnél szebb rózsákkal és hozzá egy fekete, szakadt nadrágot. Gyorsan kisminkeltem magam egy picit, a hajamat meg kivasaltam és leengedve hagytam.
- Emma ha nem érsz le egy percen belül, akkor elindulok nélküled - kiáltott Dávid hogy egy kicsit megsürgessen. Nem akartam egyedül menni a gimi első napján. Bevallom nem is tudom nagyon, hogy hol van az új sulim és ezért kell hozzá Dávid, mert ő is ugyan oda jár és már a harmadik évét kezdi és ő talán ki tud segíteni.
Gyorsan felkaptam táskát, elvettem a kajámat, felhúztam a cipőmet és szaladtam Dávid után, mert a kedves kis bátyuskám már elindult csak azért, hogy idegesítsen.
Szép lassan utól is értem Dávidot de csak a sulinál.
-Dávid amúgy hol van az én osztályom terme?
-Asszem 1. emelet jobbra a 3. ajtó
- Köszi
Éppen meg akartam ölelni mikor el kezdet szurkálni engem az ujjaival.
Köztudott én ilyenkor mindig röhögőgörcsöt kapok amitől úgy nézek ki mint egy retardált fóka. De nem akartam leégetni magamat már az első napon ezért inkább elkezdtem befele szaladni a suliba. Nem előre figyeltem ezért a folyosón nekimentem egy fiúnak.
- Bocsi - mondtam gyorsan.
-Semmi baj de te amúgy ki elől futsz?
-A tesóm elől, aki kiakar kergetni a világból.
-Értelek.
-Na de mennem kell az osztálytermembe.
-Amúgy mi a neved?
-Emma. Neked?
-Kevin.
-Hát akkor szia Kevin
Ezzel folytattam az utamat a termem felé azon kondolkozva hogy vajon milyenek lesznek a többiek.
És hirtelen eszembe jutott hogy milyen tagozatra járok, matek/fizika. Ott biztos csak pápaszemes kockák lesznek, lehet nem ez a szak volt a legjobb választás.

Közben elérkeztem az osztályteremig. Nagy félelmek között tettem a kilincsre a kezem. Mindenre fel voltam készülve csak erre nem...NEM VOLT A TEREMBEN AZ ÉG VILÁGON MÉG SENKI!
Megnéztem a telómon az időt...még csak 7:15 volt. Az a szemét Dávid baromi hamar keltett fel, de amúgy csodálkoztam is hogy nem szólt az ébresztő, na de mindegy.
Öt perc múlva már kezdtek jönni az emberek a terembe, de lányok nem nagyon.

Végül belépett egy kék szemű szőke hajú lány, ahogy láttam ő sem ismert nagyon senkit ezért kezdeményeztem.
-Szia - köszöntem - nem akarsz ide leülni mellém?
-Az szuper lenne, mert bevallom nem ismerek még itt senkit.
-Nyugi még én sem - nevettem fel egy kicsit.
-Amúgy hogy hívnak?
-Emma a nevem. Neked?
- Az titok - máris megkedveltem a csajt.
-De amúgy a nevem Hanna, remélem jó barátok leszünk.
-Én is.
Erre a szóra belépett az ofőnk.
-Na gyerekek úgy látom mindenki itt van. Az én nevem Andrea tanárnő - és utána mindent elmondott amit tudnunk kell a suliról.
Hirtelen az a fiú közbevágott akinek véletlenül nekimentem a folyosón, talán az volt a neve hogy Kevin.
-Elnézést tanárnő, de csak két lány lesz az osztályunkban?
-Hát, sajnos úgy látszik.
-Jej - egyszerre kiáltott fel a 8 fiú, mert az osztályban a fiú/lány arányban a fiúk lesznek többen.
És erre megszólalt az életmentő csengő.