Tudjátok milyen amikor elkezded a gimiben az első évedet? Új emberekkel ismerkedsz meg, akikkel lehet, hogy barátságot kötsz, de az is megeshet, hogy ellenségek lesztek. Új élményekkel gazdagodhatsz az évek során.
Én olyan dolgokat értem el, éltem...
Reggel eléggé furcsálltam, de kipihenten ébredtem, ez eléggé ritka.
Gyorsan elvégeztem a reggeli rutinomat és felvettem ezt az összeállítást:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A hajamat így csináltam meg:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Felkaptam a táskámat a vállamra és szaladtam le elvenni egy szendvicset, amelyeket szerintem Dávid készített.
Vele nem találkoztam, biztos a fürdőben volt, csak felkiáltottam, hogy elmentem.
Most nem volt kedvem sétálni, ezért inkább busszal mentem suliba.
Mikor beértem a suliba, láttam, hogy már páran kora reggel is szivatták a 9.-eseket
Amint beléptem a terembe fennhangon mondtam a többieknek:
-Sziasztok, na emberek, ki hallott arról a bandáról, hogy BTS? - mindenki feltette a kezét - Na és ki szeretne eljönni velem és Hannával egy koncertükre - itt Domi és Kevin szólalt csak fel.
-Én szeretnék - mondták mindketten
És erre be is toppant a földrajz tanárunk.
Az első három óra nyugisan telt, de a szünetben...jött Dávid szivatása.
Kiléptem az ajtón és szembetaláltam magammal Dávidot és pár haverját.
-Hugicám, tudod, hogy nagyon szercsizlek, de azért szivatni is szeretlek, és miután ennek vége, váltóruháért, hajszárítóért meg ilyesmikért gyere majd hozzám, mert ott van minden, és mégegyszer bocs - és erre odajött elém két fiú és lefogott
Dávid a hátamögé nyúlt és elővet egy vödröt.
Reménykedtem, hogy nem jéghideg víz van benne, de sajnos csalódnom kellett.
Mikor megéreztem a bőrömön a vizet, sikítottam egyet.
-Áá, Dávid!!! Utállaak - erre már egy csepp víz sem maradt.
-Na de azért jó szivatás volt, büszke vagyok rád - mondtam.
-Köszi, na de gyere fel, odaadom a cuccaidat, és menj öltözz át valami szárazba, meg ne fázz itt nekem.
-Ömm...gyerekek, ácsi! Nem úgy volt, hogy megszivatjuk Emmát?! És te Dávid, miért segítessz neki? Ilyenkor ez nem szokás, csak otthagyjuk nevetve - csodálkozott Dávid egyik haverja.
-Azért, mert a húgom, és nem szeretném ha valami baja esne, 1. Akkor nem tudnám szivatni, 2. Nekem kellene, hogy ápoljam, 3. MIATTAM lenne valami baja, akkor én azt nem bírnám ki, bűntudatom lenne - mondta Dávid.
-Dávid, hogy lehetne Emma a hugod, ha nem is ugyanaz a vezetéknevetek?
-Hosszú - vágtuk rá egyszerre Dáviddal, és elindultunk fel a cuccomért.
A termébe érve hátrament a szekrényekhez, és kivett belőle egy sport táskát.
Azt odaadta nekem, és már indultam is az öltözők felé.
Szerencsémre pont lyukasóránk volt, ezért nem kaptam igazolatlant. Jó érzés volt újra száraz ruhában lenni.
Az iskolában töltött idő már nem volt említésre méltó.
Amúgy most, ahogy gondolkozok a mai napon, elég szar volt, hogy jóformán nem beszéltem semmit Domival.
Út közben egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Domi állt meg a házuknál, és hirtelen kiszalad egy csaj a házból, és a nyakába ugrik.
Amint ezt a cselekményt megpillantottam, könnyek gyűltek a szemembe.
Nem akartam előttük elsírni magamat, ezért inkább gyorsan beszaladtam a házba, és becsaptam magamután az ajtót. Félő, hogy ezt ők is meghallották.
Mikor sikeresen levettem magamról a cipőt, felmentem a szobámba egy üveg nutella mellett és kisírtam magamat.
Ahogy befejeztem az önsajnálatomat, nekikezdtem a tunulásnak.
Amint Dávid hazaért rögtön elmeséltem neki a történteket.
Felajánlotta, hogy kinyírja, de megállítottam. Attól, hogy kiderült, hogy csak hazudott, és nem ugyanazt érzi irántam, mint én, attólfogva nem akarom, hogy valami baja essen.
Hannát is felhívtam, elmondtam neki a történteket. Ő is mondta, hogy szívesen kibelezi, de azt is hozzátette, hogy lehet csak félreértés, de én ezt nem nagyon hiszem. Saját szememmel láttam, hogy a csaj a nyakába ugrott...ha csak...ú basszus. Lehet, hogy igaza van Hannának...de az is lehet, hogy nem.
Nem akarok olyan vak lenni, mint a filmekben és a könyvekben a főszereplő csajok, hogy nem látom meg az igazságot.
Nem fogom azt csinálni, hogy szóba se állok vele, megfogadtam, hogy holnap megkérdezem tőle, hogy ki az a lány. Ha nekem volt igazam, akkor végleg el kell felejtenem Domit, de ha mégsem szabad az út!
