Itt A Gimi!?✅ Befejezett

Part.23.(Okt.02.hétfő)✅

Reggel mikor felkeltem nem volt már a szobában Domi. Biztos hazament készülődni...

Hétfő van, a hét legrosszabb napja.
Még ezen a héten lesznek szívatások a többieknek, de nekem már nem, mert lesérültem.
Pénteken pedig a gólyabál.

Már nagyon várom, de sajnos a megfelelő ruhát még nem találtam meg.
Majd valamikor el kellene menni Hannával a plázába.

Na de inkább elkezdek készülődni.

Mai ölöltözetem:

Direkt valamilyen bő pulcsit választottam, hogy rá tudjam venni a gipszes kezemre.

Mikor sikeresen elkészültem mindennel, elindultam a suliba, persze Dávid kíséretében, mert azt mondta, hogy fél, hogy az úton valami bajom történik, ezért inkább kísérget.

Félúton hirtelen felénk futott Domi, fején tojással.

-Ömm...Domi, mi történt? - kérdeztem nevetve.

-A 12.-esek műve - forgatta meg a szemét.

-Oh, értem...na de inkább siess haza, és öltözz át meg ilyesmik, hogy legalább 2. órára beérj majd - alig bírtam visszatartani a röhögésemet.

-Ne sajnálj már ennyire - tettetett haragot.

-Jaj, ne durcizz már be - adtam az arca egy olyan részére puszit, ahol még nem tojásos.

-Rád nem lehet haragudni - ölelt meg jó szorosan.

-Na gerlepár, nekünk indulni kellene a suliba, ha nem akarunk elkésni, neked meg Domi, haza kellene menned, hogy átcseréld a cuccodat - rontotta el a pillanatunkat Dávid.

Még gyorsan adott egy puszit az arcomra Domi, és már szaladt is haza.

Mikor beértünk a suliba hirtelen eszembe jutott valami...

-Dávid, ma lesz a SpongyaBob maraton, nem néznéd meg velem? - kérleltem.

-Bocsi hugi, szívesen megtenném de ma edzés.

-Oké, semmi baj, na de most már megyek órára - kezdtem el szaladni felfele a lépcsőn.

-Ne szaladj a lépcsőn, mert még elesel, és még valamidet el fogod törni - kiabált utánam Dávid.

-Oké, oké, vigyázok magamra.

Mikor beértem az osztályba hirtelen elkiáltottam magamat.

-Ki akar ma átjönni hozzám SpongyaBob maratont nézni? - tettem fel a létfontosságú kérdést.

Mindenki feltette a kezét Roli és Márkon kívül.

-Bocsi emberek, de ma családi vacsora van nálunk, pedig szívesen elmennék, mert imádom SpongyaBobot - mondta Márk.

-Nekem meg nincs kedvem egy légkörben veletek több időt tölteni - mondta Roli.

Szerintem ez a srác nem nagyon bírja az osztályt...

-Na akkor ma nálam 3-kor

Mikor ezt a mondatot befejeztem, be is nyitott a tanár.

Idő ugrás

A második órán szerencsére már Domi is részt vett. Neki is elmondtam a délutáni tervet.

Most éppen tesi óra következik.
Csak nekem nem, mert felmentésem van a törött karom miatt.

Azt mondta a tanárnő, hogy a lányok kosarazni fognak kint a pályán.
Abban amúgy eléggé jó vagyok, de ha focizni kellett volna, akkor én már rég halott lennék.
Abból nem vagyok olyan jó, sőt, nagyon szar vagyok belőle.

Egész órán telóztam. A Color Switch nagyon jó elfoglaltság. Képzeljétek már legalább 30 pálya ki van maxolva. Tiszta profi vagyok!

Ebéd. Azok a borzalmas menzás kaják itt a gimiben. Amúgy általánosban legalább ehetőek voltak. De most már a kinézetük is borzalmas, nem hogy az ízük.

Az átkozott ellenségem volt a kaja....a túrós tészta. Kifejezetten utálom, soha az életben nem ettem meg.

Azért kivettem a túrós tésztát (még a neve is undorító) úgy gondoltam majd valamelyik éhenkórász fiúnak odaadom.

-Ki kér még egy kis túrós tésztát? -tettem fel a kérdést.

-Én kérem! - Kiáltott fel egyszerre Marci, Bence és Balázs.

-Álljunk csak meg! Emma nagyon rossz vagy! Meg kell enned - vette ki a villát Bence kezéből Máté, és szám elé tartotta.

-Máté, könyörgök ne! - könyörögtem.

-Nincs kegyelem - mondta, és beletömte a számba.

Nem tudtam kiköpni, ezért muszáj volt lenyelnem. Na ez nem volt jó ötlet.

Gyorsan felálltam a helyemről és elszaladtam a legközelebbi női mosdóba. Berúgtam egy (szerencsére) üres wc-t, és kiadtam a mai reggelimet.

-Uram Atyám Emma, mi történt? - kérdezte meg Dalma. Mögötte jött Bella és Hanna is.

-Én mondtam, hogy undorodok a túrós tésztától - és kiadtam magamból a maradék kaját is.

-Jajj szegénykém, gyere mosd meg az arcodat - mondta Bella. Komolyan, néha olyan kedves és gondoskodó, mintha az anyám lenne. Ú basszus tényleg, jövőhéten jönnek meglátogatni minket anyumék.

-Komolyan mondom, egyszer még meghánytatom Mátét, hogy érezze milyen érzés. Valaki esetleg nem tudja mit utál nagyon? - kérdeztem.

-A paradicsomot, attól hányni tudna. Egyszer azt mesélte, hogy a hamburgerében volt egy paradicsom, és utána halálán volt a wc előtt -mondta Hanna.

-Pedig én szeretem a paradicsomot. Na de mindegy, délutánra kellene szerezni egy kis paradicsomot...paradicsom turmixot készítünk - álltam elő a tökéletes bosszúval.