-Mi a tosz ez?-motyogom magam elé amikor lejjebb görgetek és tovább olvasok. Benne van a fejem az újságban. Most már pedig az internetről is levakarhatatlan. A fotón eléggé úgy tűnik mintha Harry bántott volna a kép készülte előtt. Pedig erről szó sincsen. Sőt.
-Ismerem őt, a sulinkba jár.
Írja az egyik hozzászóló. Nem baj, legalább a nevem nincs ott. Még. Szerencsére a többi nègy ezer komment között sincs. Képes voltam átnézni az Míg ezeket bogarásztam jól elment az idő. 1 órája tanulnom kellene, ha be szeretnèm fejezni hét órára a tananyag ezen felét. A mobilomat az ágyon hagyom és letelepszem a kicsi íróasztal féléhez. Előveszem a magyart és beleásom magam az Odüsszeia történetbe. 2 óra múlva korog a gyomrom, így rendelek kaját. Szendvicseket, és barackot. Míg várok rá, elpakolok és a mateknak kezdek neki. Nem túl hosszú életű a dolog, mert perceken belül meg is érkezik. Letelepszem az ágyra, megeszegetem, pihenek és újra neki látok telefonozni. Elolvasom a kedves és a kevésbé kedves kommenteket. Minek is gyötröm én ezzel magam? Lesöpröm a morzsákat magamról és felállok. Egy nagy sóhaj után visszaülök tanulni. Racionális számok, törtek és miegymás. Az első pár percre emlékszem csak mert utána elalszom. Álmomban újra élem a megindító pillanatot amikor, lenyomják a Golden Buzzert. Nem sokáig élhetek ilyen mámorban, mert valami a vállamat lökdösi. Kinyitom a szemem és Harry áll előttem.
-Elaludtam? Mi történt?-kérdezgetem mikor a kifolyni készülő nyálat törlöm le a számról.
-Negyed 3 van. Ne legyél fáradt, hátra van még egy koncert.-kéri kedvesen és a vállamra helyezi az állát.
-Nem vagyok. Most már.-válaszolok. Ad egy röpke csókot a számra és elmegy lefürdeni. Kifele már csak egy a derekára csavart törölközős Harry jön ki. Egy másikkal pedig a haját törölgeti. Lehetne egy látvány ennél jobb?
-Nézhetsz még, de hamarosan felöltözöm.-mosolyog. Megrázom a fejem és elfordulok.
-Én nem te vagyok, akár ide is nézhetsz.-mondja.
-Majd máskor, ahogy mondtad én én vagyok.-nevetek.
-Egyébként hogy vagy?-kérdezi.
-Ahhoz képest, hogy tegnap háromszor kiabáltál velem. Jól.-felelem.
-Az egyik jogos volt.
-Jogos?!-lepődöm meg és felpattanok. Szembe vele, kicsit meggondolatlan mert pont akkor húzta fel az alsó nadrágját. Azon kìvül pedig csak egy póló van rajta.
-Mert bolond vagy.-ölel magához.
-Bolond?-távolodok tőle a felsőjét szorítva?
-Igen, fura.-mosolyog és megpuszil majd ledob az ágyra.-Olyan tipikusan Rosies.Megsértődhetnék, de nem fogok mert igaza van és mert nem bántásból mondta. Felém kerekedik és a vállaim mellett támaszkodik.
-Most nem vagyok fáradt.-kacérkodik.
-Én igen.-mondom egy megjátszott ásítással.
-Kis szivem. Csak mondd, hogy nem szeretnéd. Abszolút megértem.-fekszik mellém. A következő pillanatban kopognak az ajtón. Harry rám néz én pedig rá. A szememmel könyörgök neki, mire feláll és ő nyitja ki az ajtót. Liam, Niall, Louis és Paul áll az ajtóban. Jobbnak látom eltűnni, így bemenekülök a fürdőbe.
-Láttad már?-kérdezi Niall. -Mit?-válaszol Harry. Nem látok ki sajnos és a résnyire nyitott ajtó pedig feltűnő lenne. Inkább csak a fülemre hagyatkozom.
-Felkerültünk a netre?-lepődik meg Harry.
-Igen, és már tudják ki a lány. Így már őt is védenünk kell a kíváncsi, rosszat akaró emberek elől.-sóhajt Paul.
-Akkor mi lesz?-kérdezi Harry.
-Ugyanaz mint eddig. Csak most jobban kell figyelni. A képek a tetőről nem túl bizalom keltőek.-mondja Liam. Arról is készültek videók? Ezek a paparazzok mindenhol ott vannak?*¤*
Sziasztok!
Nagyon rosszul éreztem magam amiért egy ideje nincs rész. De egyszerűen nincs időm, se energiám. Ezért a felére csökkentem a részeket amik két naponta fognak kijönni. Így majdnem ugyanolyan marad. Remélem senkit nem zavar, és mégegyszer bocsánat!
YOU ARE READING
Beletörődni
FanfictionNem szabadna elveszítened a szeretted. Senkinek sem kellene. De van úgy, hogy az élet váratlan dolgokat sodor elénk. Meg kell tanulni együttélni velük, vagy tenni ellenük. Sok esetben bezáródik egy ajtó és van úgy, hogy nem nyílik ki másik van aki e...