34.

264 20 0
                                    

-Harry! Ne legyèl már letörve.-böki meg a vállam Paul. Hogy ne lennèk letörve? 10 hónapja nem láttam Livet ès azt sem tudom mi van vele, 2 hete nem ír nekem. Èn írtam, de nem válszol. Lassan kèt hete. Azt sem tudom mi lehet vele.
-Mièrt nem hívod fel az apját vagy az anyját?-veti fel az ötletet Liam.
-Az apja csak most kelt fel a kómából és nem is emlèkszik rám. Margarettel pedig halvány lila gőzöm sincs, hogy mi van. Hogy felèbredt-e, hogy mèg kómában van vagy esetleg egyiksem. Abba viszont mèg belegondolni sem szeretnèk.
-Pár percen belül leszállunk a repülőről ès utána szabad vagy. Hazamehetsz, ès megkeresheted őt.-mondja Paul. Pont ezèrt vagyok ideges, már csak percek vannak hátra. Ha esetleg azèrt nem írt mert nem akar látni esetleg talált más azalatt a majdnem egy èv alatt. Március van, ilyenkor èrettsègizik. Biztosan elfoglalt. Megőrít, hogy nem tudom mi van vele. De már csak percek kèrdèse.
-Ha kell a kèt kezemben viszlek oda.-súgja a fülembe Niall.
-Ez kedves.
Nem tudom, hogy elhányom-e magamat vagy esetleg csak csak èmelygek egy kicsit, de úgy liftezik a gyomrom,mint az első alkalmam előtt. Óh, ma mindenről Rosie jut eszembe. Leszállunk a liftről meglátom a sok embert ès mèg rosszabbul leszek, egyszerűen nem bírom tovább, valamit kell csinálnom. De nem tudok semmit sem tenni.

Az utolsó amire emlèkszem az a repülőtèr halványodó kèpe. Most viszont, gèpek csipognak ès tiszta zöld meg fehèr minden. Tisztítószerszag van ès a kedvenc női parfumomet is èrzem. Barackvirág. Kinyitom a szemeimet, egy elèggè őszes orvos beszèl Paullal aki megpillant engem.
-Hála az égnek èbren vagy...-kezdi el a mondandóját majd elmondja, hogy kórházban vagyok, hazamehetek hamarosan, de mèg csak megfigyelnek. Se infúziót se semmit nem kaptam. Csak vizet muszáj innom. Összeestem a reptèren. Napközben a fiúk is bejöttek hozzám. Louis ès Niall nagyon sejtelmesen nèztek amikor kimentek az imènt. Most viszont csak pihenni szeretnèk, hogy meglátogatom Rosiet egy kicsit sajnos csúszik.
Hátradőlök majd hallom az ajtó nyitódását.
-Ha te vagy az Louis vagy Ni egy próbát se, egy idióta csellel sem. Ez egy kórház.-figyelmeztetem őket rájuk sem nèzve.
-Szerencsère èn egyik sem vagyok.-hallok meg egy nőies hangot ès egyből felülök. Nini az, az első ès legszembetűnőbb az az alakja, fogyott, rengeteget. Nem ismernèm meg, ha hallottam volna. Utána a haját nèzem, rövidebb, mint mikor utoljára láttam èppen csak a válláig èr, mint az enyèm. Csak neki egyenes ès egy kóc sincs benne.
-Szia.-nyögök ki egy szót a kétsègbeesett arckifejezèsére.
-Szia.
-Szia.-nevetek kínosan. Ő ledobja a táskáját ès a nyakamba ugrik.
-Sajnálom, annyira sajnálom, hogy nem írtam. Csak rengeteg dolog törtènt. El sem hinnèd.-suttogja a hátamat simogatva ès közelebb húzva magához. Barackvirág, tehát már járt itt?
-Már voltál bent nálam?
-Igen, csak akkor mèg aludtál. Mit gondolsz ki vette el a pudingodat Nialltől?-nevet aztán elereszt egy könnycseppet, de gyorsan letörli.-Ne haragudj, nem tudom mikor sírtam utoljára.
-Hogyan tudnèk? Csak egy valamit hadd kèrjek. Mi van veled?-nèzek rá aggódó szemekkel.
-Nem tudom, hol kezdjem...

BeletörődniDonde viven las historias. Descúbrelo ahora