The Book (H.S.)

9. rész:

~ Harry Styles:

Tény is való, hogy az a második nevem, de ami kicsit regényesen írta le, számomra sértő volt. De ahogy jobban értelmeztem a mondatokat kicsit vicces, még sms gyanánt is tüzes ez a cicus.

Nem gondoltam volna, hogy álmos fejjel ilyen kis agresszív, de legalább jobban megismertem.

Mikor Louis közölte, hogy jön ő is a buliban, nem hiányzott más, mint hogy kerüljem őt. Valami megfogott benne már attól a naptól fogva. Pedig az első napon játszadozni akartam vele azaz megijeszteni ami mindig beválik aztán magam köré csavartam volna aztán kész. Nem csak szavak embere vagyok meg is teszem, csak nem gondoltam volna, hogy egy ártatlan egyetemista kislánnyal össze fogok találkozok. Korához képest igen érett, és a gondolkozásából ítélve igen óvatos.

Bár tudná, mivel játszok, de még nem mondom meg neki. Épp írnék vissza, mikor belépett Kendall. Már megint ez a nyávogós ribanc mit keres itt? Mit akar? Annyiszor mondtam, hogy csak kihasználtam, de még is azzal jött múlt korábban, hogy tőlem terhes. Kizárt dolog mivel védekeztünk.

- Mucikám, miért nem hívsz? Miért nem keresel mostanában? - nyavalygott mellettem.

Nos, szóval éppen a bázison vagyok az irodámban, barátaim bejöhetnek engedély nélkül, mivel megbízok bennük. De ez a ribanc, miért jött be?

- Talán azért mert nem érdekelsz? És meg mondtam, csak játék voltál. - köptem a szavakat felé. Persze ez neki nem tetszett így neki állt hisztizni.

Remélem Leila nem ilyen, mert az összes nőt kinyírnám ezért. Na jó azért nem, csak megfélemlíteném.

- Csak szexre voltam jó, ha? Vagy van valaki aki nálam jobb? Fogadni mernék, hogy Taylor-al is ezt tetted. - hahotázott mellettem szinte hajszála múlott, hogy kikaparja a nagy karmaival a szemem.

Ekkor belépett Liam a megmentőm, végre. Felálltam, megragadtam a lány karját és egészen az ajtóig ráncigáltam aztán kidobtam mint macskát szarni.

- Nők... - sóhajtoztam majd a hajamba túrtam idegességemből.

Leültem, mivel Li, otthonosan érzi magát az irodámba.

- Gondoltam meglátogatlak, na meg ez a nő most sem adja már fel? - egyik szemöldökét felhúzza.

- Látod. - annyit sóhajtozok fel mint aki már ötven éves lennék.

- Na mi a pálya? - kérdezte.

Rá nézek és csak szótlanul magam elé meredek.

- Leila miatt? - törte meg végül a csendet.

Szúrós tekintettel rá nézek, hogy mit akar róla.

- Nyugi, nem veszem el tőled, elvégre van csajom, csak a kérdés, mi fogott meg benne? - gondolkozott.

- Nem tudom mi fogott meg a csajodba, neked biztos jó. - kuncogtam fel.

- Nem úgy értem, hanem neked mi... - célozgatott.

Hogy mi? Fogalmam sincs. Mikor megláttam, csak egy átlagos hétköznapi lányt láttam magam előtt abban a kávézóban. Csak mikor a szemeiben néztem, valami azt sugallta meg kell szereznem őt magam mellett. Nem csak játékként, de mint munkába való "alkalmazottként". Csak mikor, elég szépen elgyapált, nem gondoltam volna, hogy kicsi de erős a borsa. Szépen behúzott egy jobbost majd tökön rúgott.

Főnökével beszéltem aznap, de mikor megtudtam mi a neve, a szívem rögvest kiugrott. Gyönyörű neve van, ráadásul második nevét is tudom már. Viszont van egy kis bökkenő. A neve nem ismerős erre felé, bár ebben a városban illetve az országban majd nem mindenkit ismerek. Ellenben ha a nevemet meghallják már bujkálnak is előlem. Így úgy döntöttem, nem "alkalmazottként" futtatom munkába, hanem magamnak szerzem és fájdalmat okozok neki. Persze az asztalon a lány papírjai voltak így megtudtam szerezni a számát is.

Csak mikor megtudtam, ő is jelen lesz a buliban, inkább kerültem őt. Azon a napon közöltem a tényt Kendall-nak.

Bár mikor megláttam Jack-al táncoli, fel forrt az agyvizem is. Egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy más mocskos pasik fogdossák ami az enyém. - "Styles, ne puhánykodj!" - üvöltötte a tudatalattim.

Ott hagytam a nappalit ezért össze futottam Taylor-al, és hogy is mondjam, egy ideig eltűntem akkor, vele.

Csak akkor voltam jelen mikor Jack és Louis balhéznak. Mikor le kellett fogni egy lány miatt, azt hittem Jack rá mászott a csajára, de kiderült, hogy nem. Louis úgy kezelte a helyzetet, úgy vigyázott Leila-ra mintha kis húgaként tekintett volna rá.

Nem csoda, mivel egyik húgát elveszítette, így megértem a törődését.

Mikor a haverjaim megölelték őt, egyből elkapott valami kis nehéz súlyt éreztem a mellkasomnál, így bunkó módon elmentem mellette. Tudtam, hogy Taylor menni akar, így utána eredtem. Persze éreztem és tudtam, hogy jönni fog utánam, de szerencsémre megragadtam Tay kezét és lesmároltam vadul. Mikor elváltunk egymástól, már csak Lei hátát figyeltem aki nappali felé ment el. Helyeseltem, hogy érezze azt amikor én éreztem Jack-al való incidenst. - "Te barom arcú, meddig akarsz még róla áradozni?" - nem foglalkozva a tudatalattimmal, folytattam a róla árad gondolkozásomat.

Aztán félrészeg állapotban ballagott lefele a lépcsőn, kicsit meglepve láttam, hogy annyi rókázás után képes egyenesen menni, pedig annyit ivott mint egy férfi. Jól bírta a piát, hányásig.

De nem akartam megmutatni a meglepettségemet így megvetően néztem rá. Kis beszéd után már a kocsimhoz mentem, majd háttal dőlve vártam rá. Kíváncsi voltam, mennyit botlakozik, ha már a lépcsőn szépen le jött. De tévedtem. Szépen egyenesen jött felém ahogy szokott.

Mikor csípőset beszóltam neki a pofon után, láttam a szemeiben a félelmet. Ez kell nekem, a félelme. Ahogy fél tőlem, aztán bekebelezem a kegyeim közé aztán darabogra töröm. Csak bírjam ki addig.

Mikor elaludt és a házához értem, igen kívánatos nyaka miatt nem bírtam ki. Így lágy puszit adtam a szájára arra figyelve, ne hogy most akkor a karjaim közt darabokra össze törjön mint egy porcelán baba. Annyira édes volt az illata, kókusz és vanília illat. Ilyen jó kis csábos illatot egyik nőnél nem éreztem. Vágytam rá, karjaim közt akartam érezni, a csókjára voltam kiéhezve. Szívem valamiért majd kiugrott de közben a lábam között kis Harry nagyon nem bírt magával, ahogy én sem. Suttogtam valamit a fülébe majd a füle tövén kicsit nyálas puszit adtam. Ki is rázott nála a hideg ami miattam váltotta ki. Istenem mennyire kell nekem ez a nő.

"A francokat Styles, térj már észhez."

Akkor határoztam el magam, nem fogom össze törni, de fájdalmat fogok neki adni. Nem testileg csak kicsit fizikailag.

Mikor a kis táskája a kocsimba maradt, bár nem szokásom másnak a cuccaihoz nyúlni, de annyira rezgett útközben a telefon, hogy idegességemből, bele nyúltam a készülékért majd repülő üzem módba állítottam. Furta a kíváncsiság mi lehet benne. Így a képeket nézve, igen kevés volt benne. Mind róla, szinte modell arca van, és az a gyönyörű zöldes-barna szem, őrületbe kerget. De viszont a névjegyzéket megnéztem, kevés telefon szám de egy férfi néven megálltam. Ki az a Scott? Valahonnan ismerős nekem, - remélem nem az akire gondolok - így inkább nem kotorászok tovább a névvel ellátott számok közül. A telefonon szerencsémre vissza állítottam azt az opciót, hogy tudjon válaszolgatni nekem.

Torok köszörülést hallottam meg, ami megzavart a képzeletből de inkább a fantáziámból.

- Hazz, nem akarlak megzavarni a kis fantáziádból, de csak figyelmeztetni akarlak, hogy nem jó ötlet vele kikezdeni. Mivel tudjuk ki, az ellenségünk. - magyarázta Payno.

"Tudjuk ki, az ellenségünk?" Melyikre célzott? A MI ellenségünkre, vagy a kiszemelt zsákmányomra gondolt? Mindegy alapon nem foglalkoztam ezzel, inkább felsóhajtoztam, majd egyenesen a szemeibe néztem.

- Hogy haladnak az embereink a raktárnál? - kérdeztem.

El kell terelnem a gondolataimat főleg inkább a témát, mert ha Payno testvérrel elkezdünk itt beszélni abból csak hegyi beszéd lesz.

Sziasztok!

Na mit gondoltok Harry-ről? Vajon mi fog alakulni szerintetek? 

Remélem nem okoztam csalódást és tetszik Nektek!^^