14. rész:

2.8K 76 8
                                    


Sziasztok!

Tudom, a sztori után szoktam leírni mi a gond, de úgy gondoltam jobb így mint később figyelem nélkül olvasnátok el.

Van egy kicsi rossz hírem. Már pedig az, hogy a héten nem lesznek új részek, illetve szerdán még hozok részt.

Az oka pedig az, hogy beálltam már dolgozni. Igen jól olvasod, munkás ember lettem. Sulival már végeztem.

Azonban a hét folyamán azaz csütörtöktől egészen szombatig családi kiránduláson veszek részt és ez miatt a héten 2 résszel jövök.

Viszont a munka beállásával nem tudom mikor lesznek a következő részek, azt megtudom súgni, hogy 20. részig előre meg van írva.

Lehet heti 1-2 részt hozok de majd eldől.

Nem szaporítom tovább a sorokat, jó olvasást!

~~

El jött az a bizonyos nap ami bolondok házát jelenti. Gondolhatjátok mi az? Mert én igen, nem más mint el jött a hétvége. Szerencsémre Scott elkocsikázott boltokba ami nagy szó és bevásárolt a listáim szerint. Hiába kérdezősködtem, hogy milyen munkatárs fog jönni de arra sem méltat, legalább végre kikönyörögtem, hogy nő vagy férfi teszi be a lábát. Persze egyből gyanút fogott, természetesen elmagyaráztam neki a dolgokat félre értések miatt.

Mikor közölte, hogy férfi egyből elment a kedvem is tőle. Miért is? Azért, mert már szerettem volna látni Scott-ot boldognak látni. Pedig valamilyen szinten megértem, hogy munkatársnővel nem lehet kikezdeni mert akár a munkájától búcsút inthet. De nem is ez a lényeg, legalább legyen már boldog végre, komolyan megkérdezem Hayley-t, hogy van-e neki valakije, ha nincs megpályázom. Na jó, azért nem gonoszkodom, de ha egyszer igaz akkor miért ne?!

Előétel, főtétel és a desszertekkel már végeztem, persze fogadott bátyám segítségével. Ami furcsa, mert számomra illetve véleményem szerint csak a munkáról lesz szó, és még is megfőzetett velem majd nem sok mindent ami nem három személyes hanem körülbelül négy vagy öt személyre szóló ételek vannak. Hiába kérdeztem, hogy az egy munkatársa hoz-e valakit is, de erre nem válaszolt, hanem sunyi módon elvigyorgott. Sejtettem, hogy nem egyedül jön, lehet a kiszemeltje is jön. Már most be vagyok zsongva az egésztől és izgatott is vagyok eme látogatás miatt.

- Lei, most már készülődj, majd terítek én. - magyarázta mikor feltessékelt a lépcsőn.

Hirtelen megijedtem, mivel teríteni nem úgy szokott ahogy kellene, pedig tudja nagyon jól, hogy az én feladatom.

- De... - el se kezdtem de már is félbe szakít.

- Nincs de. Készülődj és kicsit lazíts, megérdemled. - mondta mosolyogva.

Talán igaza van, mivel reggel óta csak a konyhán sürgök-forgok megállás nélkül és már a kíváncsiság megesz annyira nem bírok pihenni se.

Mikor felértem a szobámba és épp a szekrényem előtt vagyok a ruhák kiválasztásként, rá jöttem reggel már azzal indítottam a napot, hogy lefürödtem hajmosással együtt. Így ki marad most a fürdés, de mit vegyek fel? Utálok nő lenni.

Egy szűk fekete nadrágot és fehér alkalmi atléta rá bézs színű blézert választottam. Ha már úgy is munkatársáról van szó ami nem mellesleg lehet nem egyedül jön, így muszáj kiöltöznöm.

Hajamat kicsit behullámosítottam majd lófarokba felkötöttem.

Smink annyira nem is kellett mivel hibátlan az arcom de azért alkalmi kedvéért, egy natúr sminket felvarázsoltam az orcáimra.

The Book (H.S.)Where stories live. Discover now