The Book (H.S.)

28. rész:

Előző rész tartalmából:

- A lány tudja, hol van az a könyv és ha megtalálod, mindent tudni fogsz róla. És Scottról. - kuncogott majd folytatta. - Scott nem az akiről azt hiszed, hogy ő volt rendőr főnök és cégmérnöki igazgató, ennél sokkal többről van szó. - majd elhajolt és próbált szemkontaktust tartani velem de én csak mosolyogtam.

- Nem kell a tájékoztatás. Fogalmam sincs miről beszélsz, de egy valamit megfelejtkeztél Alan. - megfogtam a vállát majd szorongatva néztem mélyen a szemében. Ő csak megszeppenve nézett rám majd a kezemet ahol épp a vállán pihen majd suttogva de még is úgy, hogy mindenki hallja.

- Ha még egyszer az egyik embered lopni mer és engem álcázza magát, nem úszod meg szárazon... - szintén oda hajoltam a füléhez majd suttogva fejeztem be. - ...Te és az embereid Alan Brian Walker.

-----------------------------------------------------------------------------------------

Épp az irodámban ülök és nagyokat sóhajtozok mint valamilyen vén trotyi. Liam velem szemben ült majd később Louis és Niall is csatlakozott. Néma csend honol a négy fal közt csak a lélegzet vételeink zaja töri csak meg. Körbe nézek és fogalmam sincs min kellene agyalnom, de azt most sem fogom fel, Scott leendő felesége ki lehet az? Melyik lány tudja a könyvet, meg amúgy miféle könyvről van szó? Ismét felsóhajtozok majd a barátaimon nézek. Liam arra vár mikor szólalok meg, Niall pedig valamit nyomkod azon a tableten míg Louis pedig azt sem tudjon hova üljön vagy hova járkáljon. Türelmetlenek mind ahogy én is.

Legfőképpen az nem fér az agyamban, hogy Alan honnan a fészkes francról ismeri Leilat? Fogalmam sincs de mihamarabb ki kell derítenem, még mielőtt valamiben rosszban sántikálna.

- Na jó, elég volt a hallgatásból. Mond Hazz mit tudsz te amire mi nem? - törte meg végül Li barátom. Még mindig magam elé nézek és semmi másra nem gondolok csak késztetést érzek, hogy nevessek. Ördögien de még is mint egy őrült úgy nevettek fel. Most jól esik, végre.

Mikor már épp hagytam volna abba erre mindenki rám néz értetlenül, hogy mi bajom van, csak jobban nevetek jó ízűen.

- Neked meg most mi bajod van? - kérdezte felvont szemöldökkel Louis.

- Tuti nem százas. - egyetért Niall is.

- Srácok, hát nem veszitek észre? - alig bírtam kinyögni ezt a kis rövid mondatot. Tovább nevetek majd közben mindenkire rá nézek, de ők csak értetlenkedve néznek rám. Mikor már jól kinevettem magam, veszek egy mély levegőt aztán kifújom.

- Nos arról lenne szó Payne, hogy amit Alan-el aláírattuk a szerződést, volt benne valami amit nem vett észre. - magyarázom de ő csak vakarja a fejét.

- Még is mi? - kérdezi Niall továbbra is a tablettel ügyködik.

- Emlékeztek még az ötös csapatunkra? - komolyodtam meg most már. Mindenki megfeszült de legjobban Louis.

Válaszképp csak bólogatást kaptam.

- Nagyszerű. Ugyanis a szerződésben bele is írattam, hogy ha netalán az ötödikkel találkozik, szépen ölje meg. Ezzel tudósítva, hogy a pénz mihamarabb megkapjuk aztán a további szállításokat közvetítjük azon az országban ahol tiltott a drog fogyasztás vagy szállítás. - magyarázom el.

- Miért ő ölje meg? Miért nem lehetne a mi embereink közül valaki más aki megteszi? Vagy például én? - tette fel a kérdéseket majd az utolsó kérdésnél magára mutat Louis.

- Vagy inkább hagyjuk őt a francba. - vágott rá egyből Niall.

Felsóhajtok majd a halátékomat masszírozni kezdem.