The Book (H.S.)

19. rész:

~ Harry styles:

Épp a raktárban töltöttem az időt fegyverek és akták leellenőrzésben, semmi hiány nem látok vagy vettem volna észre. Louis és Niall még mindig dolgoznak az ügyön, hogy vajon ki a franc köpött be a zsaruknak. Ha megtudom lassú és kínzó fájdalma lesz része amit én előszeretettel élvezni fogom.

Irodámban ülök és nézek ki a fejemből, valamit kéne csinálnom azzal a lánnyal, mert megőrülök ha nincs mellettem.

Ha mellettem van akkor olyan érzés támad mintha alattvalóm lenne, kis ártatlan törékeny porcelán baba aki ha egy ujjal vagy egy rossz szó után képes darabokban törni. Annyira fel tud izgatni, hogy már szinte fáj, főleg a kicsi Harry-nek. Nem tudom miért de nekem ez a lány csak dugásra lenne jó, semmi más. Majd valahogy rá vezetem, hogy nekem dolgozzon és ne ott legyen pincér és ne mások legeltetik a szemükkel. Más szóval levetkőztetik és a gondolataikban az jár a fejükbe ideje az ágyba bújtatni. Persze a vak kislány ezt nem veszi észre, ami látszik is rajta önbizalom hiányba szenved, de a maga biztonsága és a hirtelen bátorsága igen messze áll az ártatlansággal. Valamiért úgy érzem ez egy mögöttes tartalom amit számomra rejtély. Csak törjem meg és aztán bekebelezem, ha már ez mind meg van elérem azt a pontot, hogy belém szeressen. Meg érdemli a fájdalmat mint a többi nők, vele együtt.

Nem tudok elkötelezni magam mások mellett, nem az én dolgom, hogy boldoggá tegyem vagy ők engem. Egyetlen egy dologgal tudnak de az inkább kalandnak hívom. A szex. Ha bosszúra szomjazom, fogok egy ribancot és kitöltöm, ha fájdalomra éhes, akkor is, ha pedig ideges és feszült vagyok akkor szinte élvezem a dominanciát. Mindig én irányítok, senki sem mer engem irányítani mert abból csak vér folyik a csapból.

Egy ajtó csapódásra lettem figyelmes, Louis zihálva megtámaszkodik az íróasztalom felett és próbál levegőhöz jutni. Én érdeklődve és gonosz vigyorral a fejemen nézek rá.

- Tüzes volt a cica? - elnevetem magam.

Erre ő dühös szempillantást vetett rám majd komoly tekintettel feszült állkapoccsal meredt egyenesen a szemeimben.

- Inkább ülj le, még mielőtt a torkomnak ugranál. - húztam az agyát mint sem sejtve a következményekkel. Rá csap az asztalra és én hirtelenben azt sem tudtam mi baja van. Felvont szemöldökkel érdeklődve néztem rá, hát ha megadja végre magát. De eszembe jutott valami, ki az aki szólt a zsaruknak? Egyből megfeszültek az izmaim és remélhetőleg végre jó indítékkal jött.

- Nem jó emberrel kezdünk Hazz. - sóhajt fel majd könyökkel támasztja magát a combjain.

- Hogy érted? Meg van a tettes? - szorítottam meg az asztal élét oly szinten már, hogy görcsben álltak.

- Nem, nem erről van most szó. - mondta, de ekkor Liam és Niall is meg jelent az irodámban. Nagyszerű, még valami?

Le legyintettem őket, hogy maradjanak csendben, aztán Louis barátomra néztem.

- Scottról van szó. - mondta szűk szavúan.

- Térj már a lényegre bassza meg. - csaptam én is azt asztalra.

Hevesen vettem a levegőt, és próbáltam lenyugodni, de nem használt semmi. Ha Scott ördög piócáról van szó, egyszerűen nem tudok megálljt parancsolni, hogy ne keressem meg és egy kampóval felakasztani.

- Leila... - sóhajt fel majd mindkét kezeivel az arcát megpofozza.

Hogy jön ő fel? Mi köze van hozzá?

- Csak nem prédája lett? - szólt közbe Li. Mérges tekintettel néztem rá majd vissza Lou barátomra.

- Most egyenes leszek, de most szólok előre, addig nem csinálunk semmit amíg biztosra nem megyünk. - magyarázta az előttem ülő személy. Már most kirázz a hideg és már ölni tudnék, annyi türelmet kell befektetnem magamban.