19.

1.7K 70 0
                                    

Csak rohantam és rohantam . Könnyeim eláztatták arcom . Sírtam , de , hogy őszinte legyek fogalmam sem volt miért most tört ki belőlem . Teljesen a parkig loholtam, majd a sötétben nagy nehezen a kedvenc helyemhez botorkáltam . Magam voltam , egy árva lélek sem volt . Szeretem ezt , olyan kihaltnak tűnik minden.
Lisához nem mehettem , hisz valljuk be elhanyagoltam őt és Susant is mióta itt van Apuci . Emilyhez szintén nem mehettem, a délután történtek után már biztosn nem engedne be ,de nem is akarnék hozzá menni . Mamaék pedig nem itt laknak ,így marad a sötét de nyugis park. Lassan leereszkedtem a fűbe , majd elterültem . Néztem a tiszta eget a csillagokat és a Holdat . Tökéletes hatást nyújtottak. Nem is tudom meddig lehettem így mikor mobilom rezgésére lettem figyelmes . Meg sem nézve ki az , azonnal fülemhez emeltem .
- Haló , ki az ? - szóltam bele.
- Istenem Isabell azt hittem valami baj történt , fel sem tűnt , hogy háromszor kerestelek ? - kérdezett vissza Anya . Elmosolyodtam bár korholtam magam amiatt , hogy nem hallottam a telefont .
- Nyugodj meg , nincs semmi baj . Kijöttem egy kicsit sétálni , mivel Ap... izé Harry lepihent .-füllentettem . Jézus majdnem elszóltam magam ,remélem nem tűnt fel neki .
- Értem drágám . Na és mi újság van otthon ? - kérdezi . Hmm ez igazán jó kérdés , bár megmondhatnám az igazat , de nem lehet .
- Minden a legnagyobb rendben Anya . Jól megvagyunk Harryvel . Tegnap előtt voltam bevásárolni . Mivel holnap hétvége gondoltam kitalálok valami város néző kis túrát .- hadartam gyorsan , hátha abba hadja a kérdezősködést .- Mama hogy van ? Jobban van már ? - rajtam a sor , hogy kérdezzek , viszont ez igazán érdekelt .
- Igazából pont ezért hívtalak .- nagy csönd . Most mi van ?! Milyen szörnyű hírt akar velem közölni ?! Ugye nem ?!- Tudom jövő hét szerdán kellett volna megérkeznünk -jajj ne , ugye nem azt akarja mondani amire gondolok ?! - de mama még segítségre szorul , sajnálom Kincsem ,de úgy néz ki még maradunk Apáddal .- hangjában szomorúság csengett .
- Értem , hát a lényeg , hogy mama jól legyen , elleszek itthon vagyis elleszünk . Majd bemegyek a menhelyre is segíteni -ezek most komolyan képesek magamra hagyni VELE ?!
- Köszönöm , hogy megérted és , hogy ilyen megértő vagy . Most mennem kell majd még beszélünk . Szia Kincsem.- ezzel bontva a vonalat. Én meg csak feküdtem és gondolkozta , hogy a picsába érdemeltem ki ezt .
----------------
Egy óra múlva már kezdett elnyomni az álom , így felkeltem nehogy a végén még itt aludjak el a parkban . Gyorsan küldtem egy sms-t . Elindultam közben megfigyeltem az embereket és úgy egészében a körülöttem lévő világot . Ahogy az utcák narancssárga fényben úsztak ,ahogy a szerelmesek egymás kezét fogva mentek . Már nem voltam messze így szaporábbra vettem lépéseim . Megérkeztem, majd nagy levegőt vettem . Hirtelen kinyílt az ajtó én pedig zavaromban a földet kezdtem bámulni .
- Szia -szólalt meg a mély rekedtes hang .

Nos ez lenne az új rész 💕😏
Tudom rövidebb rész ,de remélem azért tetszeni fog ❤
Ha tetszik jelezd szavazatoddal vagy kommenteddel 💕💕
Puszi❤

Night Is Falling [ H. S. ] Where stories live. Discover now