ш н у м е ? ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡✘

✨17.rész

2 hónappal később

Közeledik Jimin anyukájának újabb vizsgálata ,és őszintén, már nem vagyok benne biztos ,hogy sikerül- e összeszedni a pénzt. Pontosan az összeg fele van meg úgy, hogy éjjel -nappal dolgozok. Legalább 5 munkám van a nap minden egyes szakára ,és nagyon fáradok.
Jiminnek csak 1 munkahelyet engedtem ,nem akartam ,hogy túlerőltesse magát ,többet kell pihennie mint nekem  ,bár így visszagondolva, engednem kellett volna neki a másik állást is amivel győzködött .Ma is késő este érek haza ,és alig aludhatok pár óránál többet ,mivel sietnem kell máshova dolgozni. Jiminnel azóta nem értünk egymáshoz úgy ,sőt mostanában a csók is elfelejtődött.

- Megjöttem .- kiabáltam el magam hiszen tudtam, hogy nem alszik még ilyenkor.

- Szia, ma is  túlóráztál?- fordult felém a kanapén , mire bólintottam.

- Elmegyek lefekszem .- dobtam az asztalra mindent, és tarkómat masszírozva indultam el a szobám felé.

- Jungkook!- kiáltott utánam Jimin mire ,ránéztem.

- Szeretlek.- mosolygott rám, aminek rettentően örültem.

- Én is szeretlek .- viszonoztam mosolyát de nem olyan erővel ahogyan ő.

Egyből ledobtam magam az ágyba ,és hasra fordultam nem érdekelt most a fürdés, se a koszos ruháim, csak pihenni akartam.
Megéreztem egy nyomást hátamnál ,mire egy hatalmas grimaszba torzult arcom .Nagyon fáj arra az egész terület.

- Túl sokat dolgozol Kook.- lepte be puszikkal nyakam, mire egy jóleső sóhaj szökött ki ajkaim közül.

- Muszáj tudod ,hogy kell a pénz. - adtam át magam Jimin kényeztetésének aki időközben felhúzta pólóm és párnácskái körbejárták egész hátam.

- Következő hónapba is rá ér, nem olyan nagy ügy.- mondta egy kis sóhaj kíséretében.

- Anyukádat minél előbb megkell gyógyítani ,nem halasztgathatjuk .- magyaráztam neki behunyt szemekkel.

- Ez miatt nem kell  halálra dolgoznod magad. Nekem kellett volna több munkát vállalnom ,és akkor....- kezdte megint az utóbbi időkben megszokott monológját, mire mondandójába vágtam.

- Nem Jimin. Köteles vagyok segíteni neked mert szükséged van rá.- nyögtem egyet fájdalmasan, mikor is elkezdte masszírozni vállam fájós pontját.

- Sokat pakoltatok ma is?- kérdezett rá ,mire elmormoltam egy "igent" .Egy gyárba dolgozom 4 órában kisegítőként, és általában velem pakoltatnak.

- Mit szolnál ha csinálnánk ma mást is?- suttogta fülembe.

- Most ne Jimin. - ráztam meg fejem ezzel is eltolva fejét magamtól.

- Fáradt vagyok, és nemsokára indulhatok megint . - fészkeltem be az ágyba magam jobban.

-De Jungkook ,már vagy 2 hónapja nem csináltuk .- dobta el magát a hátamról az ágy másik felébe.

- Eddig sem csináltuk rendesen Jimin, csak egyszer, akkor se voltam magamnál .- idéztem fel neki a történteket, mire megértően sóhajtott egyet.

- Anyukád és Siwon mit szólt hozzá ,hogy újra beszélsz?- kérdezett rá, mire megforgattam szemeim.

- Anya azóta se szól hozzám, Siwon meg megértette .- vázoltam fel a helyzetet sokadjára .Anyát ezzel nagyon megbántottam ,annyi éven keresztül győzködött, és azt akarta ,hogy hozzá szoljak legelsőnek mikor készen állok rá .És igen, nem jött össze.

-Taehyung megint eljött .- jött egy újabb kijelentés Jimintől.

- Mit akart már megint? - fordultam a fiú felé.