ш н у м е ? ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡✘

✨2.évad✨1.rész

1 évvel később

Örökké együtt?Nagy vicc az egész .Akkor nem tűntél volna el Jimin !Egy éve annak ,hogy elhagyott ,szakított velem,bár ezt nem mondta ki, de utalt rá azzal ,hogy elköltözött a panelból .A hívásimra se válaszol ,ahogy az üzenetekre se. Taehyungal együtt ,felszívódtak.
Ez az egész már nem érdekel, fél éven át egyfolytában sírtam ,mint valami kétéves, de mára már úgy látszik "kinőttem" belőle .Nem érdemli meg, se Jimin ,se pedig Taehyung, hogy sírjak utánuk ,még ha ők voltak az elsők is ,akik a kelleténél közelebb kerültek hozzám.

Sikerült vennem  a város végén egy kisebb házat anyuék segítségével ,és azóta ott űzöm minden tevékenykénységem . Egy percig sem tudtam volna maradni abba a lakásba ,ahol minden jó, és rossz dolog történt ,köztem és  Jimin közt, mert elakarom felejteni őt ,és az összes vele kapcsolatos dolgot ,minél előbb ,még ha ez lehetetlen is.
Még ,hogy én ne hagyjam el soha. Ő megteheti velem?
Dühös vagyok rájuk ,de magamra is, hogy közel engedtem őket,és ez mind az én hibám .Ha nem tettem volna, nem törtem volna megint össze, és valamennyire boldog is lettem volna.

Idegesítő zajra keltem fel, mint minden nap reggelén ,és az ágy végébe húzódva emeltem a telefonom fülemhez. Mióta anya megtudta ,hogy Jimin itt hagyott minden reggel felhív, hogy nem öltem-e  magam ,mert kinézi belőlem .Ha kiszeretném nyírni magam ,elsőnek a telefont törném szét, hogy ne tudjon halálom után is idegesíteni.

-Igen?- szóltam bele álmosan a telefonba.

- Azt ne mond, hogy elfelejtetted milyen nap van .- a hang alapján homlokon csapta magát. Most komolyan mit akar ? Még azt sem tudom hol vagyok nem ,hogy milyen nap van.

- Miért ,mi van ma?-ásítottam hangosan ,kinyilvánítva nem törődésem az egész ellen.

-Ma van a szülinapod !- szidott le dühösen.

- Még több okom van arra, hogy az egész napot átaludjam. - mosolyodtam el boldogan, hiszen tényleg nem volt másra szükségem.

- Lisa át megy hozzád pár perc múlva ,szóval meg ne próbálj bealudni .- fenyegetett meg szokásos anyai szigorát bevetve. Lisaval nagyon jóba lettünk, és igazából meglepődtem mikor képes volt megnyílni felém .Talán akkor történt mikor bevallotta, hogy szeret, nekem pidig visszakellett utasítanom őt.
Azóta nem a kislányos félénk énjét mutatja ,hanem az eredeti kemény ,és ezek szerint csak a barátainál használt bunkózását .Kiderült, hogy fiúsabb mint ahogy azt mutatta felém ,csak azért, hogy felkeltse nálam az érdeklődést.
Olyan mintha a testvérem lenne ,egy idegesítő lány személyében.

- Oké ,talán nem alszom be megint .- nevettem fel .

- Szavadon foglak JeongGuk. Siwonnnal később megyünk ha nem baj ,még megkell venni az ajándékod .- örült a telefonba anya szokásosan.

- Nem kell költened rám ,elég ajándék az ,hogy csend van ezen a környéken .- utaltam arra ,hogy egy nagyon jó helyet sikerült találnunk magamnak.

- Olyan vagy mint Siwon.- dühöngött játékosan.

- Te meg mint egy tini . –kontráztam .

- Vigyázz a szádra ,még mindig  az elképesztően fiatal anyáddal beszélsz. - nevetett fel. Néha tényleg olyan mintha a haverom lenne.

-Bocsi anya...- hangsúlyoztam ki az anya szót.

- Boldog szülinapot kicsim, majd megyünk és megünnepeljük, szia.- rakta le a telefont ,mire felsóhajtva ültem fel az ágyamba ,és indultam el valami kajáért.

A szemem egyből megakadt egy almán, aminek őszintén örültem ,hiszen mostanában úgy sem eszem olyan sokat, és ez pont tökéletes volt ahhoz, hogy ne forduljak fel éhen.
A csengő hangja ébresztett fel gondolatmenetemből ,mire fáradtam mentem az ajtóhoz és nyitottam ki azt .Először Lisara tippeltem ,de úgy látszik tévednem kellett ,csak egy doboz volt a lépcsőn gondosan becsomagolva .Ha szórakozik velem az a lány ,én esküszöm kinyírom.