✨20.rész

2K 212 20
                                    

+18

A konyhába állok és aggódva várom ,hogy kijöjjön a szobámból Siwon. Bízok benne, hogy nincs komolyabb baja Jiminnek ,mint amilyennek látszódott a sebe.
Meghallom az ajtó nyitódását, mire egyből odakapom fejem.

- Minden rendben vele .- mosolygott rám Siwon, én pedig innen is áldom az összes istenséget.

- Én viszont hazamegyek mert hulla fáradt vagyok .- ásított egy látványosat.

- Köszi a segítséget .- mosolyogtam rá kedvesen.

- Kitalálok magam is ,menj és nyugtasd le őt. - intette szobám felé, mire kérdőn néztem  rá.

- Nincs a legjobb állapodban lelkileg ,és ezen csak te tudsz segíteni .- paskolta meg fejem tetejét, és el is tűnt .Egy hatalmasat sóhajtva mentem be a szobámba ,ahol Jimin ,oldalán feküdve figyelte a lámpa halvány fényét.

- Nem fáj már annyira?- kérdeztem rá hátha így rám figyel. Egyből rám kapta fejét ,és egy halvány mosoly kíséretében visszafordult eredeti helyére.

- Vettem be fájdalomcsillapítót, valószínűleg pár perc múlva már nem fogom érezni .- rántott vállat.

- Értem .- nyeltem egy aprót mert nem pont úgy tűnt mint aki örül nekem .A lámpához mentem amit Jimin annyira figyelt, hogy lekapcsolja azt.

- Hagyd így .- állított meg Jimin. Érdeklődve néztem rá ,ő pedig ülőhelyzetbe tornázta magát.

- Pihenned kéne.-utasítottam .

- Beszélni szeretnék a kamerákról. - szegezte zoknijára tekintetét.

- Ráér holnap is.- ajánlottam fel mivel már nagyon késő volt.

- Nem szeretném halogatni .- paskolta meg mellette az ágyam  mire értve a célzást leültem mellé.

- Először is, tényleg nagyon sajnálom ezt a dolgot .Taehyungal a kamerás ügy előtt összevesztünk, és azt mondta, hogy bármi áron megfog szerezni téged. És féltem .Rettentően féltem, hiszen ő nem olyan mint én, teljesen normális ,én pedig defektes vagyok ,és úgy éreztem bármelyik pillanatban szakíthatsz velem ,miatta.
És nem akartam ,hogy ez legyen ezért tettem fel őket, hogy láthassam miket csináltok amikor nem vagyok a közelben .Viszont mikor megláttam ,hogy a nyakadat puszilgatja ,és te is az övét, nem akartam elhinni, és iszonyatosan fájt .- nézett rám könnyes szemekkel.

-Jimin,azt nem azért csináltam mert élveztem .Ennyire nem bízol bennem?- nyúltam arcához.

-Taehyungba nem bízok .- nézett mélyen íriszeimbe.

- Nem szeretem őt ,ezt te is tudod.

- Nem tudom mit higgyek .- rázta fejét tanácstalanul.

- Higgy a szerelmünkbe Jimin.És felejtsd el ezt a birtoklási micsodád .- magyaráztam neki.

- Nincs is birtoklási micsodám .- fújta fel arcát, mire felnevettem.

- De igen van .- érintettem össze orrunkat mosolyogva.

- Legyünk egymáshoz őszinték innentől kezdve .- hajoltam el tőle megigazítva kusza hajkoronáját.

- Szexelni akarok veled .- mondta hirtelen ,mire minden tettembe megálltam.

- Te mondtad, hogy legyünk őszinték .- billentette oldalra fejét.

- Nem gondolod ,hogy ez túlságosan is őszinte?-pirultam el egy kissé.

- Akkor kezd te. Kíváncsi vagyok miért nem szólaltál meg annyi éven keresztül .- szívem a torkomba kezdett el dobogni ,és azt hittem kijön onnan.

ш н у   м е ? ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡✘Where stories live. Discover now