Mikor beléptem a társalgóba sorban hallgattak el a színészek. Megszoktam már ezt a viselkedést, de most csak csöndben meg akartam keresni a lányt, Maggiet. Két férfi, akik korábban ölelkeztek, most felém indultak, de latszott rajtuk, hogy már javában ünnepeltek, mikor megérkeztem. - Nagyon örülök sir! - hajolt meg előttem az egyik, majd egyből követte a másik is. - Részemről a szerencse uraim, de kérem hívjanak Tomnak, hisz színész kollégák. Erre persze az alkoholtól már túlfűtve legjobb barátokjukként kezeltek, ami valljuk be kicsit zavaró volt. Szerencsére egy hölgy a segítségemre sietett és végül mindketten egy kanapén ültek egymással szemben sörrel a kezükben.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Elnézést a nevükben is - szólított meg a "megmentőm. - Alapból nagyszerű emberek és valószínűleg, amint megmondom nekik másnap, hogy mit műveltek szörnyen fogják érezni magukat. - Nem történt semmi - mosolyogtam kedvesen a hölgyre és a kézfejét megcsókolva mutatkoztam be neki utólag. - Eheheh elnézést még be sem mutatkoztam, a nevem Tom Hiddleston. - Remélem nem lepi meg, ha azt mondom, hogy tudom. Én Tess vagyok - nézett rám kihívóan a nő, majd végigsimította a karom. Huh, hát nem ez az első eset, hogy nyomulnak rám, de ezek mind csak felszínes dolgok tapasztalataim szerint. Beszélgettünk pár mondatot még (már ha beszélgetésnek lehet nevezni azt, hogy míg ő megállás nèlkül flörtöl addig én csak próbálok témát váltani), majd észrevettem a szoba másik végébe belépni egy lányt. Először nem ismertem fel, valószínűleg azért mert a haját kibontotta és más ruha volt rajta, de mikor rámnézett egyből felismertem. Ő volt Maggie. Elnézést kértem Tesstől és elindultam a lány felé. Zavartnak tűnt ugyan úgy, mint a színpadon mikor észrevett, de ez nem állított meg engem és a bemutatkozások után alig pár perc múlva már a folyosón találtam szembe magam vele. Arca elpirult, mikor megdícsértem a ma esti szereplését és úgy amblokk őt magát. Én sem gondoltam volna, hogy ennyire őszintén elmondok neki mindent, de valójában nagyon csinos és kedves lánynak tűnik így elsőre, bár úgy érzem ennél sokkal több van benne.
Nem sokkal később a kis csevelyünket Benedict és Josh zavarta meg. - Áh hölgyem, Maggie, ha jól gondolom - üdvözölte barátom a lányt egyből, mire ő csak bólintott egyet. - Örülök a szerencsének, gondolom Tom már megdicsérte a ma esti szereplését és őszintén mondhatom tényleg zseniális volt. - Nagyon köszönöm, és úgyszintén örülök a találkozásnak - mosolyodott el Maggie kicsit már bátrabban. - Tom nem akarod meghívni Maggiet a premierre? - nézett rám egy kacsintás kíséretében. - Deee tényleg jó, hogy mondod. Maggie - szólítottam meg a lányt, aki látszólag semmit nem értett az egészből. - Jövő héten lesz a Thor: Sötét világ című film premierje. Nem tudom... szereted a Marvelt? - kérdeztem végül. Kitudja talán nem is szereti és illedelmesen elutasítja... - Úristen! Egyszerűen imádom a Marvel Univerzumot! - na erre pont nem számítottam. Benedict hangosan felkacagott és nekem is nevetnem kellett a lelkesedésén, de szerencsére nem vette magára és ő is elmosolyodott.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Szóval elfogadod a meghívást? - mosolyogtam rá, miután abbahagytuk a nevetést. - Persze! Köszönöm szépen! Alig várom. Ezután beszélgettünk még pár percig, telefonszámot cseréltünk és az ehhez hasonló dolgok, majd végül elbúcsuztunk. - Akkor hamarosan találkozunk Maggie! - mosolyogtam rá, majd ismét kézcsókot adtam neki, amitől édesem elpirult. - Hamarosan - mosolygott ő is bár elrejtette előlem és lehajtotta a fejét. Benedict is udvariasan elköszönt tőle, majd mindketten Joshtól (aki eddig csak hallgatott, ami igen fura volt) és elindultunk a lakásom felé. Aznap már le sem tudtam törölni a mosolyt az arcomról.
