Csoda

SURPRISE! or not IV

- Tom -

- Mindig szar helyen vagy - motyogtam Benedictnek, mikor beértünk a szobánkba. Ő persze mindezen csak nevetett.

- Inkább köszönd meg, hogy nem a liftben volt az első csókotok - kiáltotta a konyhából. Végülis meg kell hagyni ebben igaza van. Tényleg nem a legjobb helyszín lett volna. - Ja és Chris mondta, hogy szóljak fél óra múlva megyünk enni. Foglalt egy asztalt.

- Oké - vettem tudomásul és ledőltem az ágyamra. Tényleg mekkora balfasz lettem volna, ha a liftben kapom le. Csak úgy. Áh, Tom, amúgy sem vagy szerelmes. Legalább ne csinálj hülyét magadból. Kell nekem ez a nő, úgyhogy nem szabad elijesztenem magam mellől. Ez a szabály.

Felálltam és felvettem egy öltönyt, majd a fürdőbe csoszogtam. Arcot mostam és a tükörképem kémleltem.

Hamarosan nem ártana egy borotválkozás. Meg talán fodrászhoz is el kéne mennem.

- Tom! Szólj Maggienek, mert hamarosan indulunk le! - kiáltott be Benedict, de most képtelen voltam a Magssal érdemben kommunikálni.

- Öhm... nem szólnál neki te?

- Ahogy gondolod - mondta és hallottam, ahogy csukódik a bejárati ajtó. Izgulok basszus, ez egy hosszú nap lesz. Izzad a tenyerem is, de ez még hagyján... áh inkább felveszek egy másik inget. És hol a kölnim?

- Maggie -

Kb fél óra múlva halk kopogást hallottam meg a szobám ajtaján. Biztos Tom az... baszki, most nem tudom mit kéne mondanom neki és tuti kínos lenne. Mondjuk ígyis úgyis az lesz szóval hajrá! Szánalmas vagyok? Aha picit.

- Szia To... Benedict?! - tártam ki az ajtót és azt hiszem kérdésnek hangzott a köszönésem. Hát ez remek!

- Igen, én vagyok - somolygott, de nem tett ennél "humorosabb" megjegyzést. Talán ma már nem is kell találkoznom Hiddlestonnal. - Chris meghívott minket kajálni, kb tíz perc múlva találkozunk a liftnél, rendben?

- Öhm oké persze! - mondtam és ezzel meg is bukott a "nincs ma több Tom" tervem. Bár mondhattam volna simán nemet is, de ki az a hülye, aki kihagyna egy ilyen alkalmat. Nincs időm a sértődésre.

A félig már kipakolt bőröndömhöz léptem, amiből előkerült egy fekete szoknya. Nem volt túl sok időm a válogatásra így egyből felvettem, a derekamra egy övet fűztem, a hajamat kontyba tűztem és egy kis rúzst dobtam fel. Elegáns, de nem túl sok.

Nagyjából le is telt a tíz perc úgyhogy felkaptam egy táskát és kiléptem az ajtón. Ebben a pillanatban a mellettem lévő szobának is nyílt a bejárata, majd pár pillanat múlva realizáltam, hogy Tom az és engem bámul.

- Gyönyörű vagy - szólalt meg és hangjából éreztem, hogy ezt nem is akarta feltétlenül hangosan is kimondani.

- Köszönöm - mondtam fülig pirulva.

- Ben a liftnél van már - nézett vissza a kezében tartott kulcsra és bezárta az ajtót.

- Akkor menjünk - mondtam műmosolyt erőltetve az arcomra és elindultam. Azonban sokáig nem jutottam, mert Tom megragadta a kezem. Kérdőn néztem rá, mire megingatta a fejét és elhaladt mellettem. Akkor bazd meg! Öszesen ennyi jutott eszembe. Így csak magatehetetlenül követtem. Intettem B-nek, aki "szagot fogott", ugyanis csöndben maradt. Kínos volt? Aha, kicsit. Próbáltam oldani a szitut? Hát persze! Mennyire volt gáz?

- Szóval, durva mennyit kell várni ezekre a liftekre, igaz? - egy tízes skálán kb 8-as szinten volt totál nyomorék, megalázó, és übergáz ez a kérdésem. De a jó hír, hogy miután kaptam két baszott megnyugtató: uhum, aha, igen féle motyogást, befogtam. A liftben mégcsak véletlenül sem próbáltunk egymáshoz érni Tommal ezért Ben közénk fészkelte magát, aminek hatására olyanok voltunk mint egy hot dog két dühös kifliféllel.

Ezután már bátran kijelenthetem, hogy a mai este alkalmával egy igazán jó hangulatú úton indulunk el a pokol legmélyebb bugyraiba.
Jó szórakozást Maggie bazdmeg!