Natalien szemszöge
-Ez fura. Mindenki arról beszél, hogy mi volt itt múlt éjjel, és nem tudják , hogy mi voltunk.-mondta Allison.
-A kiskorúak védelmének köszönhetően.-Válaszolt Lydia
-Én személy szerint, nem bánom, hogy nem faggatnak minket a diákok.
-Van benne valami. Lányok gondoljátok, hogy rosszul döntöttem?
-A dzsekiről, hogy felvetted a rucihoz? Abszolute.- mondta ki a véleményét Lydia.
-Scott egy önző dög volt az utóbbi időben, ha kellesz neki, küzdjön érted.-Mondtam.
-Nem tudom, hogy mit tegyek. Nem akarok vele beszélni.
-Akkor ne beszélj vele.- fordult felé Lydia.
-De ugyan az az óránk lesz.
-Akkor mi majd elhárítjuk a veszélyt.-mosolyogtam Allisonra.Óra előtt Scott próbált beszélni a lánnyal, de a tanár megállította. Dolgozatot írtunk, és Scott egyfolytában rémülten forgatta a fejét.
-Scott a szemed.-súgtam neki.- Ragyog. Állítsd le!
-Nem megy.
Ekkor biccentettem Stilesnak, hogy segítsen a barátján. Stiles értetlen fejjel meredt rám.
-Még is mit csináljak vele?!
-Vidd ki az öltözőbe, és eressz rá hideg vizet.
Erre Scott nem bírta tovább és kirohant a teremből. Stiles utána ment.Ebédszünetben Én és Lydia még a pultnál álltunk, mikor láttam, hogy Jackson Allisonnal beszélget.
-Ott van Jackson.- mondtam Lydiának.
-Szuper.- válaszolta kicsit sem kedvesen.
-Összevesztetek?
-Nem tudom. Mostanában nagyon lekezelő, és mindenen felfújja magát.
-Például?
-Tegnap este segítettem neki a matekban, és rámrivallt, mert szerinte én azt hiszem, hogy hülye. Ráadásul flörtölni próbált Allisonnal.
-Mostanában minden fiú ilyen seggfej?!
-Úgy látszik igen. De az én seggfejem.- mosolygott Jacksonra.
-Szereted?
-Én igen. De úgy látszik ez nem kölcsönös.- suttogta szomorúan.
-Beszélj vele.
-Nem. Inkább neked szerzek fiút.
-Mi? Mi van?!
-Valakivel el kell menjél a bálba.
Öhm. Ez most megdöbbentett. Mondjuk nem terveztem bálba menni. A partnerem sajnos nem jöhetne.Ebéd után Lacrosse edzés jött amit úgy terveztük, hogy megnézünk. Bár Allison az utolsó pillanatban lemondta, arra hivatkozva, hogy erre ő még nem áll készen és most szeretne egy kicsit egyedül lenni.
Épp a kijáratnál vártuk a játékosokat Lydiával, mikor Scott jött oda hozzánk, mondván beszélni szeretne az eperszőke lánnyal. Ők elmentek én meg Stilessal mentem ki a pályára.
-Mi volt Scottal kémián?
-Pánikrohama volt. És azt mondta, hogy egyre nagyobb benne a vérszomj.
-Hát ez remek.
-De ma amúgy is nagyon furcsa. Olyan gyilkos képpel néz mindenre, és mindenkire. Érted, olyan mindjárt megöllek.
-Igen Stiles, értem. Valószínüleg a telihold miatt ilyen.
-Nem, most tényleg más.
-Miért, mi történt?-sóhajtottam.
-Ő lett a társkapitány és még csak nem is örül neki! Pedig ez a poszt egy álom. Jó na,nem Jackson mellett, de akkor is. Én már annak is örülök, hogy a csapatban vagyok. Mondjuk elég sokat gyakoroltam és ...-
És ezt hallgathattam amíg el nem kezdődött az edzés. Stiles szómenése az agyamra ment! Olyan értetlen, és hülye néha.
Már a lelátón ültem mikor Lydia megjött. Az arcán elégedett mosoly volt, de ott motoszkált valami megbánás vagy bűntudat féle is.
-Mi a baj?-kérdezt.
-Semmi.- nézett rám értetlenül.- Scott csak annyit kérdezett, hogy Allison kedveli-e még.
-És?
-Azt mondtam, hogy csak mint barátot.
-Akkor a rúzsod miért van elkenve? - . Erre nem tudott mit mondani. Sokszor sóra nyitotta a száját, de a végén csak ennyit tudott mondani: -Lehet, hogy volt egy csók is.
Ezek után nem beszélgettünk, mindketten el voltunk merülve a saját gondolatainkba. Ebből az állapotból egy hangos csattanás zökkentett ki.
-Mi történt vele?- kérdezte valaki.
-Jól van?-kérdezte Lydia, mikor oda értünk.
-Igen úgy tűnik, csak az orra vérzik. - válaszolt Jackson.
-Mi?
-A rúzsod.
Erre Lydia elő vette a kis tükrét. Nem törölte le amikor szóltam neki.
-Ahh, oh. Nem értem, hogy történt.
-Igen, érdekes.- mondta Jackson gúnytól csöpögve.
Hallottam ahogy Lydia szívverése felgyorsul. Próbált nyugodt maradni, de sajnos nem csak Jackson vette ezt észre. Stiles ledöbbent fejjel nézett, hol ránk, hol Scottra.
Ezek után nem folytatódott az edzés. Danny-t kórházba vitték, Lydia Jacksonnal maradt, Scott eltűnt, én pedig Derekhez indultam.
-Szia.- köszönt Stiles.
-Szia.- köszöntem vissza. -Te szereted Lydiát, igaz?- erre lassan bólintott.
-Nem tudom, hogy hogy tehette ezt Scott. Ő tudott róla, hisz ő a legjobb barátom.- Erre nem tudtam mit mondani. Ha Lydiát védem, tüzet szítok a fiúk között. De a lány a barátom. Nem fogom bemártani.- Ez lehet a telihold miatt?
-Lehetséges. De ha így van akkor nagyon vigyáznunk kell rá.
-Hagyd, majd megoldom egyedül.
-Ígérd meg, hogy ha bajban hívsz.
-Amúgy sem tudnék mást hívni.- mondta, és ezzel elment. Nagy baj lesz, ezt érzem.
YOU ARE READING
A védelmező farkas
FanfictionNatalien Domor, a védelmező farkas, aki bár már évek óta természetfeletti, csak most ismerkedik igazán ezzel. Nem könnyíti meg a dolgát, mikor egyik este két bétát meg kell mentenie, egy ismeretlen ellenségtől. Le kell küzdenie a múltbéli fájdalmait...