A védelmező farkas

2 évad 4 rész

-Visszajönnek szóval nem maradt sok időnk.
-Az, az meg mi?- kérdezte Scott akit éppen a főnöke kezelt le.
-Orvosi alkohol. Nem akarod, hogy elfertőzzön ugye?
-Kik jönnek vissza?- kérdeztem.
-Argenték. Nem tudják ki, vagy mi ölte meg a férfit.
-Ők voltak. Pár napja megmentettem, de amikor érte jöttek Gerard Argent megfojtotta. Amúgy meg, mikor fog begyógyulni?
-Ugyan úgy gyógyul, de nem olyan gyorsan mint a többi.
-Oké, honnan tudja mind ezt?- kérdezte Scott.- Sőt honnan tud bármit is?
-Hosszú történet. De azt elmondhatom, hogy ismerem a fajtádat. A fajtádon, segíthetek. De ez,- nézett a halottra.- ez valami más.
-Mi, hogy érti, hogy más?- kérdeztem.- Tudja ki tette?
-Nem, de Argenték igen. És ez egy fontos részlet. Van náluk egy feljegyzés, vagy könyv, valamilyen leírás, történetek, jegyzetek, minden ilyen fura lényről.
-Mint rólam.- világosodtam meg. Viszont Scott és Deaton értetlen arckifejezéssel néztek rám.- Egy Argentől tudtam meg, hogy mi vagyok. De ha rólam tudnak, mi mindent tudhatnak még?
Választ nem kaptunk, mert megjöttek a vadászok úgyhogy a doki betuszkolt minket egy szekrénybe.
-Úgy tűnik, hogy több zárva vagyunk táblát kell vennem.- szólalt meg újra Deaton egy kis idő után.
-Helló Alan.- Gerard. A szemeim akaratlanul is felvillantak, és ki akartam lépni, de Scott megfogott, és mélyen a szemembe nézett. Megértettem mit akart. Ha most kimegyek mindketten meghalunk.- Ezer éve. Úgy hallottam visszavonultál.
-Én meg azt, hogy nyárs polgár lettél.
-Ha nem tűnt volna fel ez az ember hozzánk tartozik.- Szólalt fel Allison apja.
-Feltűnt. Ahogy a lőpor nyomok is az ujjain. Ne higgyék, hogy egyet értek a módszereikkel csak mert hajlandó vagyok együtt működni.
-Huszonnégy éves volt.
-Egy gyilkos, bármilyen korú lehet, Crhistopher.
-Bármilyen korú, méretű, alakú. Minket az utóbbi érdekel.- még van bőr a képén így beszélni róla amikor ő ölte meg.
-Mondja el mit talált.- itt Deaton elmagyarázta, hogy lebénították, és utána ölték meg, de az áldozat a sebek szerzése után, még pár óráig haldoklott, tekintve a bénulás miatt nem tudott segítséget hívni. Viszont kiderült, hogy gyors, erős, és megbénítani az ellenfeleit. De akkor én miért nem bénultam le? Engem is pont úgy megvágott mint a vadászt.

Miután Argenték elmentek, mi is indulni készültünk Scottal, és amint kiértünk a klinika ajtaján felragyogott a szemem. Egy férfi Stiles jeepje alatt. Miközben az egyre jobban közelít a férfihez aki lebénult. Tehát kedves gyilkosunk megint talált egy áldozatot.
-Nat! Hahó Natalien! Mi a baj? Látomás?-kérdezgetett Scott.
-Mi? Igen. Gyere!- mondtam és elkezdtem húzni a szerelő felé. De mire oda értünk egy botladozó Stilest találtunk totál megrémülve. Egy székre próbált felülni, több-kevesebb sikerrel.
-Hahó haver mi történt?- kérdezte Scott segítve a barátjának.
-Itt volt, az, az az izé ami...- nagyon próbálta elmagyarázni de nagyon megvolt döbbenve. Végül jöttek a zsaruk és kaptunk kiselőadást Mr.Stilinskitól is. Stiles még az apjával beszélt mi meg Scott a kocsijában vártuk.
-Jól vagy?-kérdezte Scott amikor beszállt.
-Aha. Igazad volt. Nem olyan mint ti.
-Óké, lemaradtam, Scott mikor látta, te mikor láttad, és mit is láttatok?- kérdeztem.
-Azt a valamit ami, megölte -feltehetőleg- Isaac apját, a szerelőt, és a vadászt.- válaszolt Scott.
-És hogy nézett ki Stiles?- kérdeztem újfent.
-A szeme olyan volt, mint a gyíké. Volt benne valami.
-Hogy érted?- fordult felé Scott.
-Tudod, amikor látsz valakit egy halloween maszkban, de csak a szemét látod. Mintha ismernéd, de nem jössz rá hogy ki lehet.
-Tudod, hogy ki az?
-Nem Scott, de ő megismert.

Másnap a suliba gyalog mentem, mert Lydia írt, hogy korábban kell bemennie. Mondjuk nem volt kellemes ébresztés, a telefonom üvöltő hangjára ébredni. Allisont nem találtam sehol, úgyhogy a fiúkhoz csapódtam akik a bocsánatkérést gyakorolták. De hogy minek?
-Szimplán fejlesztitek a képességeiteket, vagy ebből írunk irodalomból?- ültem le melléjük a lépcsőre.
-Neked is szép reggelt Nat!- köszönt Stiles.
-Nem csak tegnap nem tudtam találkozni Allisonnal, és beszélnem kéne vele.
-Ha már ezek a párkapcsolatok, te hogy vagy Derekkel?
-Sehogy Stiles, őszintén sehogy. Tegnap közöltem vele, hogy döntöttem és nem az ő javára, azóta ennyi. Ő se keres, és én se Őt.
-De attól még szereted.- mondta Scott.- Mindig amikor róla beszélsz, gyorsabban ver a szíved és magad mellé rakod a kezed, mintha keresnél valakit. És határozottan rosszabbul vagy mióta nem találkozol vele. És ...
-Most ezt hagyjuk! Még nem tudom mi van. Inkább, beszéljünk a valamiről, ami ki fogja irtani a várost. Például Deaton?
-Mi mi van a főnököddel?
-Szerinte Allison családja valamilyen feljegyzést tart a lényekről, egy könyvet.
-Ó talán egy bestiáriumot!
-Egy mit? - kérdeztem.
-Úgy érted bestiális?- nevette el magát Scott.
-Nem. Biztosan nem. Mitikus lények gyűjteménye.
-Hogy lehet hogy csak én nem tudok ezekről!?!
-Nem csak te Scott, én sokáig csak azt hittem vagyok én, meg a vadászok.
-De kikre vadásztak a vadászok?
-Eleinte egymásra Stiles.- hát ja. Biztos nem erre a válaszra számított.
-Oké, nos mivel van néhány éji lény barátom, utána jártam.
-Rendben szóval, ha megtaláljuk és megnézzük benne akkor ...
-Kell ez a könyv!- mondtuk hárman egyszerre.