Good Decision. (Jó Döntés.)[Cameron Dallas] BEFEJEZETT

😋😚40.Vele töltött éjszaka.😚😋

Már a hajamhoz akart nyúlni, amikor én abba hagytam az ajkával való komunikációt. Lebiggyesztette az az alsó ajkát, és szomorúan nézett rám ezért, mert megszakítottam a pillanatunkat.

–A hajamhoz ne nyúlj! Elég sokat szenvedtünk vele a hossza miatt. –világosítottam fel.
–Most miért kinzol? –kérdezte mosolyogva, majd ahogy hátra dölt, húzott magával engem is. Teljes súlyommal rajta feküdtem, ami miatt zavarba is jöttem. Még sose volt olyen, hogy így rá döltem, így nem tudtam, hogy mit is kéne cselekednem. De a fiúnak az agya gyorsabban járt, mert újra csak az ajkaimat kezde falni. Vagy egy órát ott töltöttünk azon a csodálatos helyen, és nem csak nyáladzottunk. Mivel ez az egész gyönyörű volt, és az volt a legélvezetesebb ebben, hogy Cameronnál voltam ott. Így az a hely Cam társaságában még jobb volt. Fél, vagy inkább három negyed 10 kor indultunk el onnan. Fél 11-re Cameronékhoz értünk, ahová normális hangnemben léptünk be az ajtón. Mint ahogy az kiderült a fiú anyja ma nem volt otthon, így az egész ház a miénk volt. Ha ezt megtudnák a szüleim meg a bátyám.. Hu..
–Te egész végig tudtad, hogy nem lesz itthon igaz? –néztem rá szúrósan.
–Lehetséges... –húzott egy nagy mosolyt, és bólogatni kezdett.
–Ha ezt megtudják otthon... –kezdtem bele a "zsarolásába". Közben meg megbögdöstem az oldalát, ami csikizést váltott ki belőle. De már akkor láttam, hogy ő el akar kapni, így a nappali körül futkároztunk a párbeszédünk közben.
–Úgyse fogod elmondani nekik, mert élvezni fogod. –kacsintott a kanapé túl oldaláról. Az arcom megint éget, a pillangók életre keltek, és teljeseden ki voltam bújva a bőrömből. De mielőtt ezt annyira észre vette volna, én felkaptam egy párnát a kanapéről, majd hozzá vágtam. És míg ő a párnákkal volt elfoglalva, addig én felfelé kezdtem el futni a lépcsőn. Ebben a szűk ruhában bizony nehéz volt, de azért sikeresen tudtam közlekedni. Ahogy az ajtójához értem beléptem rajta, majd azt gyorsan kulcsra zártam. Nem hallottam, hogy a fiú utánam jött volna, úgy a zaklatott levegőt a számon át fújtam ki. Hátrálni kezdtem, hogy a szoba tulajdonosának az ágyába üljek, de akkor valamibe beleütköztem. Hátra néztem, és itt Cameront láttam meg? Hát ez meg, hogy jött be ide? Gülledtek ki a szemeim. A fiú csak az ablak felé mutatott, ami nyitva volt. És akkor jöttem rá, hogy ő bizony az ablakot használta bejáratnak.
–De, hogy jöttél be ilyen gyorsan? –tártam szét a kezeim, és felhúztam az egyik szemöldököm.
–Már van tapasztalatom. –tárta szét ő is a kezeit, és egyet lépet előre, amire én vele együtt mozdultam hátra.
–Honnan van neked tapasztalatod? –húztam fel az orrom, és úgy vártam kiváncsian a válaszát.
–Amikor még szabad lehettem, akkor mindig a lányok ablakán mászkáltam ki, és be. –húzta nagyobbra a szája egyik sarkát, és megismételte az elöbbi mozdulatát, amire én is ismételtem a cselekedetem.
–Szóval csak úgy a láynokhoz ugráltál miközben barátnőd volt? –húztam a szavakat.
–Voltak olyan alkalmak amikor vele összevesztem, és valakinek meg kellett vígasztalnia.–jött közelebb megint. Én ismét hátra léptem, de akkor az ajtóval találkoztam. És ez is azt jelentette, hogy nincs tovább. Innen már csak Cameron van, pedig épp megint egy fogocskàba voltunk.
–Ahaa... Akkor azok csak egy éjszakás kalandok voltak? –ráncoltam a szemöldökeim, és úgy húztam fel őkte. A fiúkám kacsintott egyet, aztán egy nagy lépéssel megszüntette a köztünk lévő távolságot. A két kezét az arcomra tette, majd azt a hüvelykujjával kezdtett el simogatni. Egy kis idő után ismét csókolni kezdett, és akkor jöttem rá, hogy szerencsénre a sminkem matt, és víz álló. Ezért minden bizonnyal Camerontól a rúzsom még nem az arcom minden egyes pontján van. A szerelmi csókunkat a hasam korgása zavarta, amitől muszáj volt elhúzodnom tőle. Ismét furán nézett rám, amire én elmodntam, hogy lassan megemésztem saját magam. A fiú rögtön felkapott, és a konyhába sietett velem. Ő is a púltra ültetett, majd megkérdezte tőlem, hogy mit óhajtok enni. Egy finom kis melegszendvicset kértem tőle, amit ő meghajlással neki is kezdett az eljészítésének. Az étel elő állítása közben az ingét teljesen kigombolta, de le venni magáról nem tette. Ahogy kész lett vele felém nyújtotta. Én elkeztem az étel majszolását, de amikor az utolsó falathoz értem, akkor ő mindig előbb ette ki a saját kezemből, mint én magam. Ahogy végeztem a kajámmal, csak Cameron felső testét tudtam bámulni, még ha akartam volna is akkor sem tudtam el nézni. Azóta edzett, a faszomba is!
–Tetszik? –vigyorgott kajánul.
–Dehogy is! –fordítottam el a fejem, és becsugtam a szemeimet. Még szép, hogy tetszik!
–Biztos?–kérdezte.
–Biztos! –tettem karba a kezeim. De akkor ismét fel kapott, és úgy tets közelbe kerültem a kockájival. Idióta!
A kanapéra ült velem együtt, így én az ölébe kerültem.
–Fáradt vagyok. –motyogta csukott szememmel a fiú, aztán velem együtt eldölt.
–Én meg nem! –ellenkeztem, mert még nem bírtam akkor aludni.
–Gyerekek.–dünnyögte a mellkasomba.
–Még te is az vagy. –jutattam eszébe.
–De te még kisebb, és gyerekesebb is. Úgy értem, hogy te még akkor Kölyök.–szorított magához megint, de akkor én kimásztam a mancsai közül, és fel álltam. A fiú ijedten nézett rám, mert szerintem már tudta, hogy a szavai megsértettek engem. Én a másik fotel karfájára ültem, majd háttal neki a mellem alatt össze is fontam a kezeim. Nem sokkal később éreztem, hogy két kéz ölel át engem, majd az illetőnek a csupasz háta nekem simult. Én kiráncigáltam magam a karjai közül, de ő újra vissza húzott magához. Ahogy megint felálltam tőle, Cameron a fotelba ült a kezemet el nem engedve, majd engem az ölébe húzott, és szorosan átkarolt. A fejét a nyak hajlatomba temette, és az egyik lábát rám ragta, így biztosabbá tette a rabságomat.
–Sajnálom. Nem úgy értettem. –ingatta a fejét a nyakamba.
–Nem így szerettem volna kifejezni magam, és nem is sértésnek szerettem volna szánni. –puszilt bele a nyakamba. Én kifújtam a bent tartott levegőt, aztán a fejemet egy kicsit hátra fordítottam, hogy rá tudjak nézni. Ő is rám nézett, aztán egy mosollyal az arcán ismét az ajkaimat vette célbe. A csókunk most nem tartott olyan sokáig, mert amikor előbb olyan eleven voltam, most olyan fáradt is vagyok. Cameron karjai között volt aludni a legjobb. Ő melegséget áraztott, és védelmet. A közelsége megnyugtat engem, és úgy érzem, hogy nincs mitől félnem. Csak árad belőle a szeretet, és a jóság. Ahol a teste megérint engem, ott jó érző forró bizseregés töltött el engem. Ez az egész, már irritálóan jó volt. A karjai közt lenni tudván, hogy senki sem zavarhat meg minket. És az is jól esett, hogy még mielőtt elaludtam, Cameron édes hangja töltötte be a csendes szobát. Lágy dalt énekelt nekem, amitől az elalvás még könnyebben ment.

X Cameron szemszögéből X

Ahogy Sophie a hangomra nyugodtan elaludt, az ölembe ülve emeltem fel óvatosan. Ahogy sikerült a lány megzavarása nélkül felkelnem, még elcsodálkozva néztem az aranyosan alvó lányt, és egy forró, és laza csókot nyomtam a szája sarkába.
–Szeretlek.–montam megint. Hiába nem hallotta, de akkor is jól esett ezt kimondani neki. Vagy inkább magamnak. Ahogy felértünk a szobámhoz, akkor a lányt leakartam tenni az ágyra, hogy én eltudjak menni a mosdóba, de ahogy elakartam engedni, Sophie belemarkolt az ingem jobb válába. Tudtam, hogy ez így nem fog menni, így csak reggel fogok tudni a WC-vel találkozni. Befeküdtem Sophie mellé és mint novemberben, most is ő volt belül a falnak dölve. Ő teljesen hozzám simult, és az egyik kezével a derekamat is átkarolta, míg a másikkal a melkasomat fogta. Szeretném azt az egy évet teljesen örömest kihasználni. Minen szabad percemet vele tőlteni, s abba a 4 évbe csak rá gondolni. Tudom, hogy fájni fog az a pár év nélküle, de ez az álmom, és ebbe ő is bele egyezett. Igaz láttam, hogy az étteremben majdnem sírt, ezért is kezdtem el kételkedni, de ha már akarnám se tudnám vissza modntani ezt az egészet, mert Sophie akkor úgy rugdosna ki a házból, hogy a fal agyja a másikat. Szeretlek, és ez sose lesz másképp. Ha bármi baj is történi fog, akkor is mindvégig melletted maradok, és segíteni fogok. Szeretlek téged Sophie.

Hi guys!
Azért nem tudtam tegnap kirakni részt, mert a másikkal akartam együtt. És hát, huu... De mi már nagyon a végén tartunk, úgyhogy már készüljetek fel a végére. Remélem, hogy tetszett a rész.
És el is felejtettem...

Nagyon szépen köszönöm a 2,18k olvasót. Ez nagyon sokat jelent nekem mint mindig. Imádlak titteket, nagyon szépen köszönöm. És mégegyszer szeretlek mindannyiótokat.
Puszii 💋