Veled akarok lenni Sophia Shake. Mert te boldoggá teszel engem, és ezt én is viszonozni szeretném. Igérem, hogy boldoggá foglak tenni. Nem foglak megbántani, nem foglak megsiratni. Mert szeretlek téged.
X Sophia szemszögéből X
Reggel szerencsére csak egy enyhe fejfájással ébredtem, meg hatalmas emlékekkel. Mindenre emlékszem, ami este történt. Csak azt nem tudom eldönteni, hogy ezt most álmodtam, vagy tényleg meg történt. De amikor a mellettem lévő fekvő helyre pillantottam, rájöttem, hogy én ezt mind álmodtam. Cameron nem feküdt mellettem, akkor ezek szerint nem is volt semmi féle, buli.. Féle..? A tudat alattim teljesen kicseszett velem. Egy olyan álmodt adott nekem, ami sose fog megtörténni. Cameron nem szeret engem, ő nem szakított Dottival, és én nem csókoloztam Shawnnal, vagy mit csináltam. Görcsbe szorult mindenem, és ismét a sírás kerülgetett, de azt még sikerült vissza tartanom. Hisz így is, egy hatalmas nagy darab tört le a szívemről, amit többé nem kapok vissza. Lassan keltem ki az ágyból, és a lábaimat letéve a papucsomba is bújtam. Kilépve a szobából a lépcső felé mentem, majd onnan lefelé. Palacsinta illat csapta meg az orromat amikor lefelé vettem az irányt. Mivel azthittem, hogy az én jó drága anyukám az, így gyorsabbra vettem a tempót. De amikor leértem, egy konyhában forgó félmeztelen Cameronnal találtam szembe magam. Csak azt nem tudtam, hogy ő, hogy került ide. Ahogy kicsit közelebb merészkedtem, a fiú is rögtön észre vett. Egy nagy mosollyal közeledett felém, aztán egy csókkal díjazott engem. Lefagytam, amikor az ajkai az enyénekhez értek. Akkor azt nem álmodtam?? Kérdeztem még magamtól. Mivel nem csókoltam vissza a fiút, így amikor az eltávolodott tőlem, durcisan nézett rám. Én nagyokat pislogtam, mert nem értettem, hogy most mi ez a kifejezés. Kicsit összébb húztam a szemöldököm, és úgy kezdtem el furcsán kémlelni a fiút, aki még mindig durcizva nézett rám.
-Na mi van, ennyi volt a tegnap esti szeretetből..? -tette keresztbe a karjait, és az orrát felhúzva hátat fordított nekem.
-He? -ennyit jött ki a számból. Mivel egy értelmes szót se tudtam kinyögni, így csak ez jött ki. A fiú rögtön meg is fordult, majd magyarázkodásba kezdtem.
-Ne "he"-zél nekem, én tegnap szerelmet vallottam neked, ahogy te is nekem, és most meg már rám se hederítesz? Ez felháborító! -ismételte meg újra az előbbi cselekedetét, csak most nem fordított hátat. Akkor azt nem álmodtam?
-Akkor az tényleg megtörtént? -tágultak ki a pupilláim. Cameron rohamosan fordult meg, majd engem felkapva a konyhába sietett, és a pultra rakott.
-Még szép, hogy megtörtént! És te már el is felejtetted? És én még palacsintát próbálok sütni neked. –fordult meg, aztán a tűzhely felé kezdett menni. A serpenyőben lévő palacsintát egy tányérba ragta, majd azt nutellával megkenve, felém nyújtotta. Én reggeli éhségemhez híve elvettem tőle, és az ölembe ragtam. De még mindig a Cameronnal kapcsolatos dolgokon járt a fejem. Most akkor én együtt vagyok vele? Ő akkor szakított Dottival? Tényleg megtörtént az csók tegnap este, amit ő adott nekem? Ő most szeret engem? Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amit az édes, és omlós palacsinta zavarta meg. Egyszerűen isteni volt ez az egész, és nem is volt olyan édes se. Amikor a fiúra néztem, egy hatalmas mosollyal találtam szembe magam. Aztán egy nagy lépésel teljesen előttem volt, és a hüvelykujját az én ajkamnak érintette. Azt egy suhintással húzta el onnan, és ott egy nutella folt volt. Az ujját a szájába tette, és azzal le is nyalta róla az édes csokoládét. Teljesen elpirultam a tette miatt, így a már üres tányéromat kezdtem el fürkészni. Hirtelen egy kezet éreztem a derekamon, és ujjakat az államon. A fejemet felemelte, így arra kényszerített, hogy a szemébe nézzek. Mivel nem volt más választásom, így csak az első opciót tudtam választani. A fiú egyre közeledett, és a derekamat is egyre közelebb húzta magához. Már majdnem megszüntette a köztünk lévő távolságot, de mint mindig, most is valami mezavart.
–Khm.. –köhögött egyet a bátyám.
–Az oké, hogy a húgommal jársz, de azt nem fogom elnézni, hogy lesmároljátok egymást. –mutogatott ránk.
–Mi nem is sm–már érveltem volna, de akkor a fiú lecsapott az ajajkamira. Ez a csók most nem olyan votl mint a tegnap esti, mert ebbe benne volt a szorakozás érzése is. Cameron e-közben a bátyámra pillantott, majd bele mosolygott a csókunkra. Hirtelen Jacob állt közénk, aki szúrós szemekkel figyelte a "fiúmat".
–Cameron!–szólt rá a bátyám.
–Te montad, hogy szerezzem meg magamnak. –kacsintott a fiú Jacobra, majd az ölemből kikapta a tányért és a púltra tette, aztán engem menyasszony fogásba felkapott. Ő futni kezdett velem, és a bátyuskám meg utánunk.–Mi az, hogy szerezzél meg magadnak? –ráncoltam a szemöldököm, de egyik se figyelt rám. Cameron hirtelen egyszer kétszer egy futó csókot nyomott a számra ami miatt az én drága bátyám még idegesebb lett. Mivel Cameron nem figyelt, így a földön heverő párnába velem együtt elesett. Igazság szerint elég rosszul, és fájdalmasan estünk. Én a két kezemmel átkaroltam Cameron nyakát, ő meg a derekamat őlelte jó szorosan magához. De én az esésnél ezt elengedtem, és a kezeim a fejem mellett hhevertek. Cameron meg már csak egy kezével tartotta a derekem, a másik kezével meg a földön támaszkodott. Eszméletlenül közel volt a mellkasom, és a nyaki részemhez. Már súrolta a forró levegő a kulccsontomat, ami miatt minden kifújt levegőbe bele remegtem. Az arcom lángolt, és a pillangók ismét eleredtek. Hirtelen Cameront éreztem a nyakamnál, és a forró leheletét. Aztán nem sokkal később, a fiú hirtelen távolodott el tőlem, ami a bátyám oka volt.
–Első szabály. Sophival a csókon kivül nem csinálhatsz mást! Második szabály. Nem lehetsz félmeztelen előtte! –mondta, és már szóltam volna közbe, de akkor ismét megszólalt.
–Harmadik szabály! Ha meg mered siratni, kivégezlek! Ennyi. Akkor én most megyek, de Cameronnal együtt, mert kell neki is egy póló. Hisz fél óra múlva indulunk a suliba. Helló!! –köszönt, aztán felfelé ment, és húzta magával a barátomat. Mi volt ez az előbb? Ültem fel a földről, és én is a szobám felé vettem az irányt. Ott gyorsan felöltöztem. És mivel Hayes azt mondta, hogy sport nap lesz, így rugalmasabb farmer gatyát vettem fel. És hozzá egy bakancsot.Ahogy kész lettem rögtön a fürdő felé vettem az irányt. Mivel megszoktam, így kopogás nélkül nyitottam az ajtót, ami nem volt a legjobb ötlet. Cameron drágám éppen pipikélt. Mivel olyat láttam amit nem kellett volna, így rögtön kifelé vettem az irányt. Szinte éget az arcom, olyan zavarba jöttem. Az ajtó előtt vártam a fiút, mert a lentiben azért nem tudtam menni -meg egyikbe se- mert a fogkefém odabent van. Hirtelen az ajtó nyitásra kaptam fel a fejem, és egy nagyon mosolygós fiúval találtam szembe magam.
–Tudom mivel most kezdtük ezért nem hittem, hogy ennyire előre szeretnél szaladni. De úgy látszik, hogy tévedtem. –mondta, ami miatt mégjobban elszégyeltem magam.
–Nem is kezdtünk semmit, hisz meg se kérdezted. –néztem rá durcázva.
–Hu.. Sophi, ha megkérdeztem ha nem, de most már a barátnőm vagy. –mondta ki, aztán a lépcső irányába fordult.
–És miből gondolod, hogy az akarok lenni? –kérdeztem meg. Játszunk vele egy kicsit.
–Tegnap azt mondta,hogy szeretsz. Megengedett, hogy megcsókoljalak ma is, és tegnap is. –fordította rám a fejét.
–És, lehet, hogy csak kihasznállak. Tegnap meg Hayessel voltam kettesbe. –kezdtem el neki mondani, ami miatt már összébb kezdte el húzni a szemöldökét, így magamba elkezdtem már mosolyogni. Féltékeny vagy.. Bluu... –Elsőnek lent a nappaliba felkapott, és felvitt a szobámba, aztán ott ahol rám mászott, lefogta a csuklómat, és engem nem is nagyon érdekelt. Utána levitt a konyhába, és ott a púltra rakott. Aztán jó szorosan magához ölelt, és- még soroltam volna neki, de akkor ő hirtelen felkapott, és a szobámba vitt. Ugyan úgy tett le az ágyba ahogy Hayes, majd ő is felém kerekedett.
–Nem érdekel, hogy mit csinál Hayes, mert te már az enyém vagy. –nézett mélyen a szemembe.
–És tegnap majdnem megcs–folytattam volna a kis storym, de akkor meg megcsókolt. Csak úgy tépte az ajkaimat, amit az is lehet, hogy egy nagyon aprón már durván is csinált. Aztán már színte az egész arcikámon egy-egy forró csókot pihentetett. Aztán már a kulcscsontomhoz ért, és ott is meleg csókoknak adott helyet. Ebbe az egészbe annyira bele merültünk, hogy egy ajtó nyitódást zavart meg minket.Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem, csak mivel tudjátok van ez a mondocon, és ez két napon van, így mind a kettőre mentünk (szombat, vasárnap). Nagyon tetszett nekem, és mostmár minden évszakban menni fogunk. Na mindegy remélem tetszett. Mivel már így haladunk, ezért már lassan a kis storymnak a végéhez közeledünk.
Puszii 💋
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Good Decision. (Jó Döntés.)[Cameron Dallas] BEFEJEZETT
RomantizmHa igazán szaftos, Cameron Dallas-os story-t akarsz olvasni, akkor megéri, ebbe is bele kukkantani. 😋 „-Biztos jól vagy már? -kérdezi a fiú. -Igen, már jól vagyok, köszönöm. -válasszóltam neki, mosolyogva. -Egyépként, Cameron Dallas vagyok. -nyúj...