58.

1.3K 61 2
                                    

Másnap reggel úgy keltem mint ahogy elaludtam. Egyedül.

Zörgéseket hallok lentről így magamra kapva alsóneműimet, lesétálok a zaj forrása felé, ami a nappaliból jött.

Harry a kanapén ül felöltözve, de mikor közelebb sétáltam, észrevettem, hogy az anyukája, Anne is vele ül.

Hiányos öltözékem zavarba hozott így dadogni kezdtem.
-Anne, szia. Én...azt hiszem, megyek, izé...felveszek valamit.- forgolódok össze-vissza, hogy visszataláljak a lépcsőhöz.

Gyorsan szaladtam fel, hogy magamra kapjak valamit, addig ismét egyedül hagyva őket.

~Harry Styles~

Miután Megan kiviharzott a nappaliból, ismét kettesben maradtunk anyával és visszatérhettünk előbb megkezdett témánkba.

-Bevallom fiam, sosem gondoltam volna hogy ilyen hosszú lesz a kapcsolatotok Megannel.- iszik bele teájába.
-Köszi Anya.- nevetek fel kijelentésén- én már az elején tudtam hogy hosszú lesz. -mosolyodok el márcsak a gondolattól is, hogy mennyire boldog vagyok vele. -Most először érzem úgy, hogy olyannal vagyok, akivel el tudom képzelni az egész életemet.

-Tudod, amikor Gemma megszületett, apáddal vettünk egy faházat, hogy legyen egy hely ahova eltudunk menni kicsit kikapcsolódni. London mellett van egy erdős rész, egészen ki kell menni a városból, nincs olyan közel de pont az a jó benne. Ha kicsit el akartok menekülni a világ elől, hogy kettesben legyetek, oda nyugodtan mehettek. Nagyon romantikus, biztos tetszene neki.
-Köszönöm Anya, ez nagyon jó ötlet. Miért nem tudtam eddig róla?
-Sosem került szóba- vonja meg vállát- ha gondolod rendbe szedhetem nektek.
-Az nagyon jó lenne.

-Itt is vagyok, ne haragudj az előzőért.- köszönti anyát már felöltözve Megan.
-Semmi baj drágám, nem tudhattad, hogy itt vagyok- öleli át barátnőmet, majd táskájához sétál.

-Már mész is?- kérdezem tőle.
-Csak beugrottam. Ha van kedvetek nézzetek be hozzánk a kiruccanás után.

~Megan Scott~

-Hogy értette anyukád hogy kiruccanás?- kérdezem Harrytől miután kikísérte Annet.
-Pakolj be egy pár ruhát.- mosolyodik el majd a konyhába sétál, de én nem hagyom ennyiben a dolgot és utána megyek.
-És mi lesz a munkáddal?
-Két napba nem fogok belehalni munka nélkül.- nevet fel- Te csak pakolj be.

******

-Harry, mikor érünk oda?- kényeskedek a hosszú út alatt már a kocsiban ülve- És hova is megyünk, a világ végére? Mert szeritnem itt már kecskék sincsennek.

-Mindjárt ott vagyunk Megan, és ha nem tűnt volna fel, kecskék Londonba sincsennek.- neveti el magát mire én megforgatom szemeimet majd vissza dőlök az autó ablakának és várom hogy a kocsi megérkezzen oda ahova meg kell érkeznie.

Mikor pár hosszú perc múlva Harry leállítja a motort és kiszállunk az autóból, elém tárul egy kicsike faház.

-Harry ez...- csodálom meg a házat.
-Várj...még belülről nem láttuk.- nevet fel majd a bejárat felé kezd húzni.

Az ajtót kinyitva elém tárul egy takaros nappali egy hatalmas kandallóval.

-Ez nagyon hangulatos- nézek körbe.
-Igen, tényleg az.
-Te se voltál itt soha?- kíváncsiskodok mire nemlegesen megrázza fejét.
-Gyere, nézzünk körbe.

A nappaliból két ajtó nyílt, az egyik egy fürdőbe vezetett, míg a másik egy meghitt hálószobába. Ezen kívül volt egy kisebb konyha és ebédlő.

Igaz, hogy tavasz közepénél tartottunk, de mivel egy erdő közepén voltunk, félhomály árasztotta el a házat és hűvössége miatt a kandallót is használatba tudjuk venni.

******

-Van egy kis meglepetésem.- jelenik meg a kandalló oldalánál Harry.
-Egy nap két meglepetés?Kezdesz elkényeztetni.- mosolygok rá.
-Megtehetem.- vonja meg vállát, majd felém nyújtja kezét és a fürdő fele kezd húzni.

A fürdőkád széle gyertyákkal volt kirakva, ahogy a káddal szembeni pult is. Mivel már esteledett, épp elég fényt nyújtott a gyertyák sokasága. A kádban lévő víz erős levendula illatot varázsolt a szobába amelyet szívesen szagláztam volna órákig.

-Ez...
-Romantikus ugye?- ölel át hátulról majd nyakamba puszil, míg én megfordulok ölelésében és vágyakozóan ránézek.
-Nem is azért csináltam hogy ne próbáljuk ki.- neveti el magát majd elkezdi lehúzni pulcsim cipzárját.

Néma csend volt a fürdőben, csak a vízet és egymás lélegzetvételeit lehetett hallani.

Harry mellkasára dőlve játszok a víz tetején úszkáló habokkal, miközben ő állát fejem tetejére téve lazít.

-Szerinted össze álltok még?- töröm meg a csendet.
-A banda? -kérdezi mire bólintok és megfordulok ölében, hogy lássam arcát.

-Megígértük a rajongóknak, meg amúgy is, még van olyan amit nem értünk el és azok még ránk várnak. De ez a szünet kell nekünk most és majd meglátjuk mi lesz. Egyenlőre élvezem amit most csinálok.
-De hiányoznak az együtt töltött idők nem?
-Persze- mosolyodik el- minden nap amikor dolgozok gondolok rájuk, de jó, hogy egy kicsit a magam ura lehetek most.

-Szoktál arra gondolni milyen lett volna az életed, ha akkor nem fedeztek volna fel?
-Mi ez a sok kérdezősködés most?- nevet fel mire megvonom vállam és kérem, hogy folytassa.

-Az az igazság, hogy olyan gyorsan követték egymást az események az elmúlt években, hogy időm se volt gondolni rá. De ne beszéljünk erről, most csak ketten vagyunk, semmi munka oké?- tűri hajamat fülem mögé mire bólintok.

Egy fél óra fürdőzés után megszárítkoztunk majd betakarózva a kandallóhoz ültem.

Harry két pohár pezsgővel jelent meg mellettem az ülőn mire elmosolyodtam.

-Tudod, hogy nem ihatok.
-Tudom.- mutat a háta mögé, ahol meglátok egy alkoholmentes pezsgőt.
-Hogyan érdemelhettelek ki.- bújok oldalához mire kuncog egyet és egy apró puszit hint hajamra.

Infinity (H.S.)|BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now