Sziasztok! Meghoztam a következő részt, próbálok sietni, de a vizsgáim eléggé lefoglalnak most, de remélem mindenkinek tetszeni fog.😇Ezen kívül már csak négy részt tervezek és véget is ér ez a könyvem, köszönöm a vote-okat és kommenteket. Jó olvasást mindenkinek.❤️
**************
Beérve a fehér épületbe máris kiráz a hideg. Utálom...egyszerűen nem bírom elviselni az itt létet. Az orvosunk aki nem csak velem, de a picivel is foglalkozik lassan már hét hónapja, az egyetlen itt Harryn kívül akiben megbízok. Mosolyogva lépked felénk majd miután Harry elmondja a panaszunkat Dr. Johnson megkért hogy menjek vele a vizsgálóba. Felfeküdve az ágyra szerelmem kezét fogom, amely ad egy kis nyugtatást.
-Akkor most először is megnézzük a kis Darcyt. -mosolyog ránk majd hasamra keni a már jól ismert ragacsos zselét. A kicsit látni mindig a fellegekbe repít. Látni a kis kezeit és lábait, amelyeket nemsokára kezeinkben foghatunk Harryt és engem is mosolygásra kéztet, még úgy is hogy most tudjuk hogy valami nincs rendjén.
-A picinek kutya baja-mosolyog ránk az orvos- azonban érted aggódok Megan.
Sóhajából ítélve nem számítok jóra.
-A tünetek ugyan azok a lázzal kapcsolatban mint a betegséged elején. Nem érzed, mégis ott van legbelül. Ha ez nem múlik el és megmarad mint régen, veszélyeztetni fogod Darcy életét.
-Mit tehetünk?-kérdezi idegesen Harry.
-Megant kiírom veszélyeztetett terhesnek. Csak maradjon egész nap az ágyban, adok gyógyszert és óránként nézzétek a lázát. Ha pár nap múlva nem múlik el gyertek vissza.
-Mi van ha nem múlik el?-teszi fel Harry idegesebben a kérdését.
-Akkor valószínűleg korábban be kell indítani a szülést.Pár perc múlva az orvos Harryre néz majd megkéri hogy menjenek ki alá írni pár papírt amíg én elkészülök.
~Harry Styles~
Az orvos valószínűleg nem aláírások miatt hívott ki, arcán inkább az aggodalmat láttam megbújni.
-Harry-sóhajtott fel- ha felmerülne a koraszülés...tudnod kell valamit.
Dr. Johnson mély hangvétele nem jelenthet valami jót, ezért még idegesebb lettem, ha ez lehetséges az eddiginél is jobban.
-Mikor koraszülést szoktunk indítani, azt ilyen körülmények között a leggyakrabban a nyolcadik hónap elején szoktuk. Megan a hetedik hónapba fog lépni pár nap múlva. Ebben a korban a baba még fejlődik. Ha Megannél hamarabb beindulna a szülés, a pici nem tudna még egyedül lélegezni. Veszélyes, megoldható, de veszélyes. A második része pedig Megan. Ha lázas lesz a szülés előtt vagy közben, ami valószínűleg mindenképp így lesz ha megtörténne a koraszülés, akkor a testét teljesen legyengíti. Szülésnél így is minden energiára szüksége van az anyukának, lázasan meg még többre. Megan annyira fiatal, hogy nem tudom mennyire lenne képes arra hogy velünk tudjon maradni a szülés közben.
Az orvos szavait hallgatva éreztem ahogy a szemeim megtelnek sós könnyekkel. Az hogy a szerelmem és a kislányom élete is egyszerre van veszélyben, darabokra töri szívemet. A levegőm rohamosan fogyni kezd és érzem ahogy lábaim legyengülnek és nem bírják el súlyomat. Le kell ülnöm.
-Harry, csak azért mondom mert azt szeretném hogy felkészülj erre is.- ül le mellém az orvos majd kezét vállamra teszi.
-Hogy tudnék felkészülni arra hogy elveszíthetem a szerelmemet, vagy a kislányomat?-kérdezem alig hallhatóan miközben cipőm orrát kémlelem.
-Tudom hogy nehéz, de Megan és a baba is erősek. De hogy ezt próbáljuk elkerülni arra a legjobb megoldás ha Megan nem csinál semmit csak pihen. Azonban az ő esetében akinek ilyen különlegesen ritka betegsége van, nem lehet tudni mik lesznek a következmények.
-Rendben, Dr. Johnson, nagyon köszönöm
-Kitartást Harry.Az orvos után összeszedtem minden erőmet, és szemeimet megtörölve ballagtam vissza Megan mellé.
~Megan Scott~
Épp a kabátomat vettem vissza mikor egy halk kopogás után Harry nyit be az orvosi szobába.
-Mehetünk?- kérdezi halkan miközben rám se pillant. Egyből éreztem hogy baj van.
-Mit mondott a doki?- nézek rá mire megrázza fejét- Harry...- közeledek felé majd végigsimítok karján hogy rám nézzen- mit mondott?
-Megan, én- zárja össze erősen szemeit majd egy pillanat alatt törik meg előttem és borul vállamra sírva. A fájdalom amit könnyei közt éreztet velem szörnyű. Ahogy próbálom tartani magas és izmos testét az én gyenge apró és nagy pocakom mellett nehézkes, így az orvosi ágyhoz kísérem amire leülünk.
-Kicsim- teszem kezeim arcára hogy letöröljem könnyeit- azt mondta nem élem túl, ugye?
Harry villámcsapás szerűen szedi össze magát és néz rám majd megtörli szemeit és megrázza fejét.
-Nem fogom hagyni hogy bármi történjen veled vagy Darcyval.
-Harry ha bármi történne...
-Ne Megan!- feleli határozottan- Hallani se akarok arról hogy te most leállj nekem itt felmondani a végrendeletedet!Szavaira egyből összezártam ajkaim és egy szót se mondtam neki. Csak halkan bólintottam majd elsétálva mellette a kijárat felé vettem az irányt. Miután kisétáltam a kocsihoz, megvártam hogy Harry kinyissa az autót majd beszálltam és vártam hogy végre újra otthon legyek.
-Sajnálom.- szólal meg egy idő után Harry, ezzel megtörve a csendet. Fejem felé fordítom és várom hogy folytassa. Mindig folytatja...de most nem. Most nem tett hozzá semmit. Nem azt sajnálja hogy durva volt a rendelőben. Azt sajnálja, hogy nem tud tenni semmit azért hogy meg tudjon védeni.-Amikor kiderült hogy terhes vagyok újra, azt hittem hogy el fogok vetélni Harry.- közlöm vele rezzenéstelenül majd visszafordulok az ablak felé- Aztán ahogy teltek a hetek egyre biztosabb lettem benne hogy ez a baba meg fog születni és Harry, ha belehalok is de megszülöm őt.- fordulok felé mire látom hogy rám pillant és megtörli szemeit.
-Utálom amikor ezt csinálod.- néz rám egy pillanatra majd figyelmét visszatereli az útra.
-Mit csinálok?
-Elhatározod hogy mindenről te döntesz. Azt gondolod hogy meg tudod nekem mondani azt, hogyha történik valami veled, egyedül neveljen fel a gyereket. De a rohadt életbe Megan, belegondoltál hogy mit csinálsz most?- viszi fel hangerejét- Itt ülsz mellettem a hasadban a gyerekünkkel és arról beszélsz nekem hogy mit csináljak ha meghalsz.
-Nem, nem Harry csak...
-De! Pontosan ezt csinálod!- csap rá a kocsi kormányára mire összerezzenve teszem kezem automatikusan hasamra. Harry észreveszi hogy ez a stílusa megijeszt és le kell nyugodnia ezért félreállt az úton a kocsival. Leveszi a kormányról kezeit, beletúr hajába majd felsóhajt.
-Ne haragudj.- kérlel lágyabb hangon majd kezét combomra helyezi és lassan simogatni kezdi miközben engem figyel- Nem hiányzik neked, hogy tőlem is csak idegesebb legyél.
-Csak haza akarok menni és pihenni.- dőlök hátra majd behunyom szemeim.
-Szóval nem akarsz beszélgetni.
-Aludni szeretnék.- felelem mire Harry csak bólint majd visszakanyarodik az útra és bekapcsolja a rádiót.
-Akkor aludj.- válaszol szűkszavúan mire megforgatom szemeim.
ESTÁS LEYENDO
Infinity (H.S.)|BEFEJEZETT|
FanficMit tennél ha az életed egy nap alatt megváltozna? Mi lenne ha az álmod amely eddig az életet tartotta benned valóra válna? Harry Styles, aki a mindennapjaiból tartott haza és egy lány aki nem tudta hogy aznap este megmentik a szívét.