Infinity (H.S.)|BEFEJEZETT|

80.

~Harry Styles~

Az orvossal való beszélgetés óta egy hónap telt el. Ez az egy hónap mondhatni kín szenvedés volt Megannek. Bárcsak azt lehetne mondani, hogy minden rendben van és boldogan fekszünk itthon, ehelyett viszont a kórházi ágyon ülök szerelmem alvó teste mellett, várva a koraszülésre. A láza sajnos nem múlt el, még csak nem is ment lejjebb. Megan mostmár naponként felejt el dolgokat, amelyeket sajnos nem tudunk megakadályozni. Félek, hogy mikor fog úgy felkelni hogy szervezetét átveszi a betegség. Ő is fél. Kívülről erősnek mutatja magát, de fél. Annyi mindenen ment keresztül az elmúlt években, mégis annyira erős maradt. Csodálom a benne lakozó erőt, minden nap mosollyal az arcán tud velem beszélgetni, miközben tudom hogy mennyire retteg. Csak nézem fehér arcát és csukott szemeit és azon gondolkodok hogy lehet valaki ilyen gyönyörű. Gyönyörű, mind ő és mind a személyisége. Egy földre szállt angyal. Egy angyal akinek annyi szenvedés jutott az életében.

Imádkozok hogy a szülés után ne merüljön fel semmi komplikáció, és imádkozok hogy együtt vihessük majd haza az egészséges kislányunkat. Halk nyögést hallok, majd látom ahogy Megan kinyitja szemeit.

-Szia Szépségem-mosolyodok el majd végigsimítok arcán, mire csak egy mosolygós hümmögést kapok válaszként.
-Milyen nap van?-kérdezi fáradtan mire felsóhajtok.
-Nem emlékszel?
Fejét lassan megrázza mire újból felsóhajtok. Romlik az állapota...ez tisztán látható.
-Kedd van. Két nap múlva fogsz szülni.
-Oh.-bámul maga elé, miközben hasát simogatja.

Miután elmondtam Megannek is azokat amiket egy hónapja nekem mondott a doktor, sokkal jobban fél a szüléstől. Ezt persze teljes mértékben megértem. Nagyon okos lány, tudja hogy mivel jár ez, tudja hogy milyen erősnek kell majd lennie. Kezemet kezére helyezem és összekulcsolva azt szorítok fogásomon. Erőt akarok neki adni, akkor is ha ez csak egy pillanatnyi támasz.

-Anyáékkal és Annékkel beszéltél?
-Még együtt beszéltünk velük pár napja. -mosolygok rá, bíztatásképp. Tudnia azt, hogy felejt el dolgokat és semmit sem tud ellene tenni csak még idegesebbé teszi, ami nem tesz jót ezért mindenemmel azon vagyok hogy nyugtatni és támogatni tudjam.
-Teljesen elfelejtettem.
-Semmi baj Kicsim.-simogatom meg karját, közben szemeit fürkészem ahol látok megjelenni pár könnycseppet is.
-De baj. Elfelejtem a dolgokat Harry. Ha csak a láz lenne, akkor nem lennék ilyen ideges de így...így rettegek hogy mi lesz Harry. Ha túlélem...
-Megan.
-Ha-szól közbe erényesebben-ha túlélem és egyszer csak elfelejtek mindent, miközben Darcy már ovis lesz, mi fog történni Harry? Vagy ha a láz nem múlik el és felemészti a szervezetem?
-Mindent el fogok követni hogy ezek még csak meg se történjenek Bébi. Semmi bajod nem lesz, kérlek ne mondj ilyeneket.- Apró puszikkal hintettem be a puha és vízes területeket arcán, nyugtatás képp, miközben azért harcolok legbelül, hogy én magamat is nyugtatásra kéztessem.

Kezeim hasán pihentek mikor éreztem hogy a pici rugott egy hatalmasat.
-Au-nevet fel egy aprót Megan.-ez a csaj egyszer még focista lesz.
-A legjobb focista-csókolom meg lágyan szerelmemet miközben hasán keresztül simogatom a pici Darcyt.

******

~Megan Scott~

Eljött a nagy nap. Hogy félek-e? Mindennél jobban. Kiskorom óta felzaklatott a szülés gondolata és úgy hogy tudom, ma megtapasztalom személyesen is csak lapát a tűzre. Harry egy percig sem mozdult el mellőlem. Tegnap anyáék és Anneék is bejöttek meglátogatni és sok sikert kívánni. Végre találkoztak egymással, és nagyon jól ki is jönnek, aminek Harryvel nagyon örülünk. Jól esett hogy itt voltak tegnap, bár témájuk csakis a közeli babaköszöntő és a már mindenki számára megtudott lánykérés és a hozzá kapcsolódó esküvő volt. Anya meg akarja várni hogy Darcy nagyobb legyen és virágot tudjon szórni, míg Anne inkább azt tanácsolja hogy tudjuk le amíg pici. Mi Harrvel a sok e körül forgó apró vitákon csak nevetgéltünk. Hála ezeknek a pillanatoknak egy picit el tudtam tenni a félelmemet. A mai délelőtt csak a fekvéssel telt, ami nem újdonság az elmúlt hosszú napokban. Harry keze alig engedi el enyémet. Mindig a közelemben van és egy percre sem hagyja hogy együl legyek. Fél, ezt tudom. Azonban azt is nagyon jól tudom hogy ki szeretné használni velem az utolsó perceket is a szülésig.