Yui átlagos életet él. Addig, ameddig édesanyja meg nem ismerkedik egy férfivel, akinek van két fia. Itt kezdődtek a bonyodalmak. A két fiú, Katsuki és Kirishima bekerülnek a lány életébe. Yui családja két mostohatestvérrel bővül. De meg tudják e ta...
Mikor Kirishima belépett a konyhába teljesen lefagytam. Lesokkolt az agyam. Egy percég még állt az ajtóban, majd szó nélkül elviharzott. Azonnal leugrottam a pultról, ellöktem magamtól Bakugout majd megigazítottam a ruhámat és kirohantam a többiekhez, hogy megkeressem Kirishimát. Odamentem Mina-hoz és kétségbeesetten szóltam neki. - MINA. KÉRLEK. MONDD MEG MERRE MENT! - ordítottam. - Te miről beszéélsz csajsziii? - kérdezte stédelegve. - Kirishima. Merre ment? - már éreztem, hogy kicsordul a könnyem. - Felment az emeletre. Eléééggéé idegesnek látszoot. - mondta, majd felrohantam az emeletre. Benyitottam a fürdőbe. Semmi. Mentem anyu szobájához. Lenyomtam a kilincset és mikor beléptem megláttam Kirishimát, ahogyan a földön ül, térdeit felhúzva, kezeivel térdein könyököl és beletúr vörös hajába. - Kirishima.... - suttogtam. Oda mentem mellé és leültem. - Hagyj békén... - szipogta. Átöleltem a vállát és hozzá bújtam. De ő ellökte a kezem. - Nem kell. Nem kell megnyugtatnod Yui. Menj vissza Bakugouhoz és élvezzétek tovább egymás társaságát. - mondta alig hallhatóan. Éreztem, hogy már a sírás határán vagyok. - Kérlek Kirishima... Félreérted... - szipogtam. Felállt és ellökött magától-MIT? MIT ÉRTEK FÉLRE?? EBBEN NINCS MIT FÉLREÉRTENI! EGYÉRTELMŰ AZ EGÉSZ. OTT CSINÁLTÁTOK AZZAL A FASSZAL A KONYHÁBAN! MENJ VISSZA HOZZÁ. LEGYÉL BOLDOG AZZAL A ROHADÉKKAL! - ordította a vörös. Kiviharzott a szobábó, én pedig elkezdtem zokogni. Nem akartam ezt. Nagyon nem. Nem gondolkoztam. És ezzel mindent elcsesztem.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Ez egy kicsit rövidebb lett,😅 A következőt hosszabbra akarom írni😀
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
