2.évad 3.rész

1.9K 109 14
                                    

Akashi szemszöge :

Rui szobája mellett a világos zöld falnak támasztva fejemet próbáltam ki verni a fejemből az előbb látottakat. De az istenért sem jött össze.
Folyamatosan csak a fedetlen felső teste jár az eszembe. A szemeim előtt lebeg a kép, ahogyan póló nélkül, enyhén elnyílt ajkakkal ácsorog a szobája kötepén. És.. Be is indult az a kurva mocskos fantáziám.

Elképzeltem, ahogyan meg indulok felé, lassan bele dúrok szerte szét álló tincseibe majd csókolni való ajkaira tapasztom a sajátomat. A következő gondolat, ami bele fúródott a fantáziámba az, hogy a felemás hajú angyal előttem térdel és éppen...-BASSZAMEG! - ordítottam fel és mind két kezemmel szőke tincseim közé dúrtam idegesen. Ééés.. Elkezdtem érezni valamit. A kibebaszott nadrágom kezd feszülni. Akkora levegőket vettem, hogy csoda, hogy anyám vagy apámék nem jöttek fel hogy mi a szar bajom van.

Mikor már kezdett le nyugodni az al felem, egy furcsa hangot hallottam. Abból a szobából, ahol az öcsém és az a másik gyerek van - S.. Souma. - hallottam megint a hangot. Mi. A. Fasz. - Szerintem jobb lesz ha hagyod őket. - szólt a hátam mögül furcsa vágyaim tárgya - Inkább gyere. Ne állj ott a folyosón. - mondta halkan és be invitált a szobájába. Le is ültem az ágyára- Kérsz egy kólát? - morgott orra alatt, majd ágya mellől egy kis hűtőből elő is vette a szóban forgó italt. Nem válaszoltam, de ő oda adta nekem az üveget, majd el kezdte inni. Én csak tartogattam a kezemben az üveget és néztem ahogyan a mellettem ülő iszik. Majd pár pillanat múlva le tette az üveget és elém állt-Kösz hogy múltkor ki húztatok minket a szarból. - mondta, majd elém térdelt. Egyenesen lábaim közé - Szeretném meg hálálni. - suttogott, majd kezeivel vészesen közeledett egy bizonyos részemhez, ami persze már megint feszítette a farmeromat. Majd... Ki vette a kezemből a kólás üveget és ki bontotta utána meg egyszerűen fel kászálódott, a kezembe nyomta a ki bontott üveget és a sarokban lévő fekete babzsákba dobta magát - Láttam, hogy nem nagyon tudod ki bontani. Gondoltam segítek. - küldött nekem egy apró mosolyt. Én meg újra próbáltam magam le nyugtatni nem túl sok eséllyel.

Dupla vagy semmiDonde viven las historias. Descúbrelo ahora