A Pajzs BEFEJEZETT

я тоже по тебе скучал

Kezem levettem testemről. Melltartóm alá egy írás volt vésve.
-Hail Hydra- olvasta fel Banner.
Buckyra néztem. Arcára düh és aggodalom ült ki.
-Állj fel- utasított Banner.
Megtettem amit kért. Felálltam ő pedig megvizsgálta a hátam. Hátamnál sem volt sokkal jobb a helyzet. Egy nagy csillag volt bele vésve és különféle kissebb mondatok.
- ведьма/Boszorkány, мы вас ненавидим/ Utálunk, сдохни/ Dögölj meg- motyogta Banner.
-Ezt a Hydra katonái vésték bele.- hajtottam le fejem.
Bucky közelebb jött.
-Sajnálom. Ha én akkor nem megyek el akkor, megtudtalak volna védeni.- mondta.
-A feladatom a te megóvásod volt. Utánna már csak egy tárgy voltam. Mindenki szemében.-motyogtam.
Szemembe könnyek gyűltek. Bucky magához vont majd fém kezével elkezdte simogatni hátam.

Szobámba feküdtem az ágyon. Vihar volt. Nem bírtam. A vihar felkavarta bennem az emlékeket. Ahogy fekszünk az ágyban egymást ölelve. Csak mi jelentünk egymásnak biztos pontot. Ahogy átölelt. Az érintése. Szememet könnyek itatták.

Bucky rosszat álmodik. Érzem. Szobámból kilépve indultam meg a két ajtóval arréb lévő szobához. Beléptem. Igazam volt. Bucky görcsölt, rángatózott. Takarót felemeltem majd bebújtam mellé. Hátulról átöleltem hasát majd kifújtam a levegőt.
-Köszönöm- motyogta maga elé.
-Hiányoztak ezek a viharos éjszakák.- suttogtam nevetve mire Bucky hirtelen megfordult.
-Nekem te is hiányoztál- puszilta meg az orrom hegyét majd megölelt. Egy halvány mosoly ült ki az arcomra.

Reggel a nap sugarai keltettek fel. Bucky mögöttem szuszogott
A madarak csicseregtek. Olyan tökéletesen indult ez a reggel. De nem maradt így végig.
-Miért kéne aláírnunk?- ordított Steve Tonyval.
-Mert az megmenti az egész csapatot.- ordítja a zseni.
-Bucky kelj f...- nyitott be a szobába Steve.
-Te mit keresel itt?- kérdezett engem.
-Bucky éjszaka rosszat álmodott. - mondtam.
-Értem. Felkeltenéd.- biccentett Buckyra.
Bólimtottam egyet. Balra fordultam majd megpöcköltem az orrát. Megmozgatta azt majd tovább aludt. Megismételtem ezt a cselekvést de már meg sem mozgatta. Fel sem kelt rá. Úgy döntöttem hogy akkor legalább én felkelek. Kidobtam lábam a takró alól és ráálltam. Elindultam az ajtó felé de Bucky visszahúzott.
-Kérlek ne- motyogta csukott szemmel.
-Bucky- feküdtem hassal az ágyra.
-Nem mész sehova- mondta majd magára húzott és átölelt
-És ha mégis?- kuncogtam kezei között.
-Nincs olyan választás- motyogta félákomban.
-Oh igen?- játszottam a lepődöttet.
Legurultam Róla és kezemmel felemeltem Őt.  Így nemtudott mozogni. De legalább felkelt.
-Ez nem ér- motyogta.
-Dehogynem- mosolyogtam magabiztosan.

-Boszi- szűrte ki a fogai között.
-Már megszoktam- léptem ki az ajtón.

Utam a szobámba vezetett ahol felöltöztem. Majd a nappaliba mentem ahol Steve volt és Bucky.

-Jó reggelt- mondtam.
-Neked is- köszönt vissza Steve.
-Lenne egy kis feladat.- kezdett bele Kapitány.- Tony begurult és ellenünk fordult egy egyezmény miatt. Egy csapatot kell kovácsolnunk. Ezért ma különféle helyekre kell utaznunk.- avatott be minket a tervbe.
-Harcolnunk is kell?- kérdeztem rettegve.
-Lehet. De először csak beszéni szeretnék vele. Normálisan.- motyogta a Kapitány.