A Pajzs BEFEJEZETT

теперь я сожалею

Buckyval a vállamon indultam meg a hosszú folyosón keresve a 45-ös szobát. Mikor megtaláltam kezem a kilincsre helyeztem, lenyomtam azt így belátást nyerhettem Bucky szobájába. A falak sötét szürkék voltak, az ágy is egy hasonló színben pompázott. Lefektettem az ágyra. Feje alá helyzetem egy párnát, betakartam őt. Mosolyogva nézett rám mire elkapott a röhögő görcs.
-Miaz?- kezdett el ő is vigyorogni.
-Olyan viccesen nézel ki inen
fentről.- fogtam meg a hasam nevetés közben.
-Nah megálj- ugrott ki az ágyból Bucky és felém indult.
Mikor kapcsoltam hogy elakar kapni, rohanni kezdtem. Az ajtóhoz futottam de ő előbb odaért. Elállta a kivezető utat a szobából.
-Nincs menekvés- közeledett felém.
Erőmmel megszűntettem a gravitációt így minden ami a szobában volt elkezdett lebegni.
-Ez nem ér- tette keresztbe kezeit mellkasa elött Bucky.
-Bocsánat ha megzavartam- nyitott be Tony- De elkell mennünk. Van egy bevetés ahol megkell szereznünk Loki pálcáját. Szükségünk van rá. De mivel Bucky beteg ezért megkérnélek hogy vizsázz rá- nézett rám.
Én csak bólintottam egyet majd a lebegő Buckyra néztem. Leraktam a földre ahol egyből rám támadt. Kezei hasamhoz csúsztak és elkezdtek csikizni. Vihogva fetrengtem a földön.
-Föladom. Kérlek - vihogtam.
Bucky adott még egy kicsi ráadást majd elengedett. Rosszalóan néztem rá majd megszólalt.
-Nem vagy éhes?- kérdezte.
-De. - mondtam és megindultam a konyha felé.
-Te tudsz főzni?- nézett rám Bucky.
-Mond, úgy nézek ki?- mutattam magamra. Bucky csak elnevette magát a látszaton. Hajam kócos volt a rohangálás miatt. Ruhám gyűrödt a hempergés miatt. És hogy én majd még főzök rá. Meg a fenéket.
-Valaki nem maradt itthon?- néztem a katonára aki csak vállat vont.
-Szerintem nem.- válaszolt tömören.
Belenéztem a hűtőbe ahol megtaláltam a tegnap esti pizza maradékát. Kitettem az asztalra és odahívtam Buckyt. Megettük a kaját majd elmosogattam. Pont végeztem teendőmmel amikor a bejárati ajtó kivágódott és a Bosszúállók léptek be rajta.
-Sikerült?- ült fel a kanapén Bucky.
-Hogyne?- mosolygott önelégülten Tony.
-Banner tudnál jönni egy kicsit?- szólt Tony.
Banner ránézett, bólintott majd elindultak fel a műhelybe. A Bosszúállók elmentek fürdeni, pihenni és egyéb dolgokat csinálni. (Ez a fogalmazás😂😂)
Én a kanapén fetrengő Buckyhoz mentem majd rá néztem.
-Jössz?- kérdeztem.
-Nemtudok felállni- nyűglődött mint egy öt éves.
-Miaz hogy nem tudsz? Körübelül egy órával ezelött simán megkergették a szobádban most meg még felállni sem tudsz?- háborodtam fel.
Bucky viccesen nézett rám majd felült az ágyon. Kezem nyújtottam neki hogy felsegítsem. Megfogta én pedig felhúztam. Megbillent mikor lábra állt de sikerült elkapnom. Kezét átraktam vállamon és elindultunk a lépcső felé.
-Mondtam hogy egy áldás vagy- morogta valaki a konyhából. Mind a ketten hirtelen odakaptuk a fejünket. Steve állt ott, minket nézett.
-Miért lennék az?- kérdeztem vissza.
-Mindig ott vagy Buckynak.- válaszolta Kapitány és odajött segíteni.
-Átvegyem?-mosolygott kedvesen.
-Nem kell köszi, birom- mondtam majd Buckyt még jobban megfogva elindultunk az emeletre.