A Pajzs BEFEJEZETT

ты тупой

Most értünk haza, azazz a Stark toronyba. Mindenki hulla volt.
Adtam egy gyors puszit Pinek és már mentem ia a szobámba.
Beálltam a zuhany alá és elgondolkoztam. Minden családtagom halott, kivéve Pietro. Ő a bátyám, akivel mindig is játszottam. Mindig ő segített a matek háziban ha már anyámék nem voltak rá képesek. 18 évesen elköltöztem. Azóta nem láttam a fiút. Bár sok minden nem változott rajta.
Kiszálltam a zuhanyzóból és az ágyam felé vettem az irány. Befeküdtem, majd magamra húztam a takarót. Hamar magával ragadott az alvás.

Éjszaka villámlásra keltem. Kint mintha a 3. Világháború zajlott volna. A szél dobált mindent, a kövér esőcseppek ütögették az ablakot. Kikeltem az ágyamból és mezítláb elindultam Hozzá. Lenyomtam a kilincset majd beléptem a szürke kis szobába. Bucky az ágyban feküdt, rángatózott és görcsölt.
Közelebb léptem hozzá majd kezem vállára helyeztem.
-Semmi baj- suttogtam lágy hangon.
Bucky felriadt és ilyedten meredt a szemeimbe.
-Semmi baj- ismételtem előző tettem.
-Wanda?- kérdezte feszülten.
-Nyugalom. Itt vagyok- simogattam mosolyogva kezét.
-Köszönöm- motyogta maga elé meredve.
Válaszul közelebb hajoltam hozzá és megpusziltam. Bucky pár percig csak maga elé meredt, majd rám nézett.
-Maradsz?- kémlelte arcomat.
-Ha szetetnéd.
-Szeretném.
Begfeküdtem Bucky mellé. Magamra húztam a takarót. Bukcy mosolyogva figyelte minden mozdulatomat.
-És mond- hallottam Bucky hangját.
-Mi történt Sharaval?- kérdezte.
-Nemtudom. Ettől félek- suttogtam.
-Mitől?- kérdezte.
-Shara egy gyilkos. Képes érzelmek nélkül ölni. Attól félek hogy megöli azt akit igazán szeretek.- remegtem.
Bucky magához vont. Fejemet mellkasára hajtottam, ott hallgattam egyeletes szívvesérét.
-Emlékszel? Mi mindenkinél erősebbek vagyunk. Mi. Ketten- simogatta hátamat.

Reggel Bucky már nem volt mellettem. Kimentem a szobájából és az enyémbe indultam. Felöltöztem majd elindultam a lift felé. Közben találkoztam a halálra vert Pietroval.
-Te jó ég Pietro. Mi történt?- siettem az alig áló fiúhoz.
-Bucky- nyögte ki nagy nehezen.
Hirtelen magába kerített a harag. Szeretem Buckyt, de Pietri a testvérem.
-Gyere le, megnézetünk Bannerrel.- húztam a lift felé a fiút.
Leértünk, minden szempár ránk szegeződött.
-Bruce. Megtudnád nézni?- kérdeztem a férfit. Bólintott egyet majd elsuhantak Pivel.
-Hol van Bucky?- kérdeztem Stevet.
-Nemtudom reggel csak úgy eltűnt- suttogta maga elé meredve.
-Baj van?- kérdezte.
-Halálra verte a bátyámat- háborodtam fel.
Steve behúzta a nyakát, a teremben senki sem mozdult vagy  szólalt meg. A hosszas csendet az ajtón belépő Bucky törte meg. Rögvest odakaptam tekintetem és elindultam felé.
-Mond te normális vagy?- mutogattam felé.
-Wanda nyugi- hallottam mögülem egy mély hangot.
-Thor- álltam meg.
-Ne most- tartottam fel kezem.
Mindenki a konfliktust figyelte.
-Mit csináltam?- tette az ártatlant Bucky.
-Tudod te jól- közeledtem vészesen felé.