A Pajzs BEFEJEZETT

смерть?

-Vissza- utasította a többieket anyám mire barátaim megálltak.
-Idő után a kövek befedik a testét egészen a lábától a fejéig.- mosolygott kegyetlenül anyám. Shara és 4745 mellettem ácsorgott, végig nézték ahogy meghal a "testvérük".
-Mit akartok?- vette le a sisakot Tony.
-Semmit. Ez a vége a lánynak- mondta Shara.
A többiek próbáltak megmenteni, de körül vett minket egy láthatatlan fal, pajzs amit Shara hozott létre.
Lassan magába kerített a félelem. Izegtem mozogtam de nem sikerült kijutnom. A kövek már a nyakamnál voltak, mikor apám megállította.
-Utolsó szó?- kérdezte apám és rám nézett.
-Sajnálom- motyogtam.
Utoljára Buckyta néztem aki szeme könnyektől volt áztatva.
A kövek hirtelen kötéllé alakultak majd nyakamra terültek. Egyre inkább húzódtak össze majd végül egész arcomat belepték. A levegőtől megfosztottak. Szemem lüktetett, torkom kiszáradt.
-Könyörgöm- hallottam Bucky hangját.
-Sajnálom ez a vonat elment- nevetett anya majd hallottam hogy felhúzta a fegyverét.
Minden erőmet összeszedtem majd kitörtem a csapdámból.
-Thor, Steve- néztem rájuk.
-Gyilkoska- örültek.
-Ha szólok akkor csináljátok meg- mondtam miközben leszedtem egy katonát.
-De az mimdenkit megöl.- hallottam válaszát.
-Téged is- folytatta.
-De őket is- bukfenceztem egyet.
-Három, kettő, egy- számoltam vissza mire Steve pajzsára Thor rásózott egyet a pöröllyel. Mindenkit fellökött a robbanás. A fejem hihetetelenül fájt, ezért odakaptam kezem. Még egy robbanás majd minden elsötétült.
Egy cellában ébredtem. Mellettem ült az a fiú.
-Hol vagyok?- ültem fel az ágyban.
-A Hydránál- válaszolt szűkszavúan.
-De nem sokáig- válaszolta és felállt.
-Kimentesz?- kérdeztem és utánna erdedtem.
-Nem pont én. Idehívtam a Bosszúállókat.- hadarta a fiú majd megrázta a rácsokat.
-Várj akkor te elárultad a Hydrát. Ha jól tudom akkor ez halálal jár.- kémleltem a fiút.
-De legalább a hugom megmenekül- fogta meg fejem és megpuszilta.
Itt villant be minden. Ahogy focizunk az udvaron, ahogy megvédett a gonosz osztálytársaimtól. Minden.
-Pietro?- néztem a rohanó fiú után.
-Szolgálatodra- hajolt meg.
-Könyörgöm gyere velünk- fogtam meg vállát.
-Wanda. Én ellened harcoltam. Nem érdemlek meg egy második esélyt- motyogta és kezemet szorította.
-De. Mindenki megérdemel egy második esélyt- mondtam és megöleltem.
A fiú késve, de visszaölelt.
-El onnét te kis nyápic- tört át a rácsokon Thor.
-Nyugi Thor- léptem Pi elé.
-Ő velünk van- fogtam le hatalmas izmait.
Thor még egy ideig szemezett a fiúval majd rám nézett.
-Igen?- kérdezte.
-Igen- néztem szemeibe.
-Ebben az esetben- húzta ki magát- Tarst velünk- biccentett fejével Thor.
Thor kirepült a tetőn.
-És most mi legyen?- kérdezte aggodalmaskodva Pietro.
-Várj- utasítottam.
A következő pillanatban a falat a Bosszúállók törték be.
-Késtetek- indultam el komolyan a fal felé.
-Sajnáljuk.- vágott unott fejet Tony.
Arcomra egy halvány mosoly kúszott, de folytattam játékom.
-Ajánlom is- bólintottam.
-Szia Bucky- néztem fel a fiúra aki viszont nem nézett rám, csak Pietrot elemezte.
-Bukc?
-Oh..Bocsi... Szia- mosolygott le rám.
-Gyertek gyorsan- sürgetett Rogers.
-A francba- vette le tekintetét rólam Buck és ellökött, tüzet nyitott a katonákra.
-Gyere- húzott fel a földről Nat.
-Várj- állírtttam meg.
-Pietro?- néztem a nő szemeibe.
-Hogy ki?- kérdezte értetlenül a vörös mire visszarohantam.
Pietro hült helyét találtam.