A Pajzs BEFEJEZETT

конец

-Nem tennél le?- tekintettem fel az engem cipelő Buckyra.
-Nem- mondta monoton hangon és felvitt a lépcsőn. A lépcső után balra fordultunk majd ott bementünk a laborba. Tony és Banner egy számítógéphez rohant, Steve és Nat leültek egy-egy székre.
Bucky belépett a terembe ahol lerakott engem.
-Köszönöm-suttogtam, de ő csak bólintott egyet.
Pár perc múlva Thor zihálva lépett be az ajtón.
-Két kilóméter után megszűnik a nyom- lépett oda Tonyhoz és a nyakánál fogva felemelte őt.
-Thor. Azzal semmire sem mész ha megölsz valakit- lépett mellé Steve.
Thor lassacskán de lerakta Tonyt aki rögtön nyakához kapott.
Fél óra múlva már úton voltunk. Hogy hova? Azt én sem tudom. Csak benyömöszöltek egy kocsiba. Benne utazott Bucky, Steve, Tony jelen esteben Vasember. Elég nevetségesen nézett ki hogy több kilo vas ül az anyósülésen. Megérkeztünk és kiszálltunk.
-Francba ezzel az ajtóval- vágta be a kocsi ajtaját Tony.
-Stílus- szidta Kapi, mint egy öt évest.
Tony megforgatta szemeit majd felhúzta az álarcát. Elindultunk egy hatalmas épület felé.
-Hol vagyunk?- kérdeztem Tonyt.
-Majd megtudod-válaszolt.
-Banner miért nem jön?- mutattam a kocsik felé.
Tony csak rosszallóan megrázta a fejét és megkétszerezte léptei sebbességét.
Betörtük az ajtót ahol több ezer munkás dolgozott.
-Mindenki külön megy- hallottuk Amerika Kapitány hangját a fülünkön elhelyeszkedő kütyüből. Én, Thor, Tony az emeletre mentünk a többiek lent maradtak. Emberek rohamosan futottak felénk. Érdekesen pillantottam feléjük, nem értettem hogy mire ez a nagy sietség. Thor előlépett egy fal mögül majd szétcsapta őket a pörölyével. Minden tiszta vér. Klasz. Én meg még tisztán akartam megúszni. Morcosan megindultam az emeleten. Nem akartam az erőm használni. Inkább most kézzel harcolok egy ideig. Lépteimet megszaporázva  haladtam a folyosón. Egy ember rohant felém. Csak egy vasrúd volt nála. Ejtett egy perverz mosolyt majd megindult felém.
-Bogaram hogyan kerültél ide?- jött közelebb.
Hátráltam, jól tudtam hogy mit akar.
-Ne menekül szivecském- közeledett még mindig.
Megálltam. Hagytam hogy közelebb jöjjön. Ujjaival negérintette arcvonalam.
-Nocsak. A mi Boszink bepasizott?- hallottam azon a kütyün Tony hangját.
-Anyád-válaszoltam mire az elöttem álló férdi érdekesen nézett rám.
-Wanda- szidott Kapi.
-Jó jó- motyogtam.
Megfogtam a férfi kezét kicsavartam és a földre vittem. Azonban egy másik kisöpörte alólam a lábam így a földön végeztem.
Felállt a földön fetrengő is így  már ketten voltak.
-Mit keres egy csatában egy ilyen kislány.- kérdezte az egyik a másiktól.
-Nem vagyok kislány- néztem szúrós szemekkel a férfiakra.
-Akkor mi vagy?- kérdezte nevetve.
Kezem felemeltem és folytogatni kezdtem az egyiket.
-Bo-Boszorkány-dadogta a másik és menekülőre fogta.
-Na na most is légy nagy legény- kaptam utánna és őt is a levegőbe tartottam. Lehajítottam őket az emeletről. Utánnuk ugrottam. Hangos csattanással érkeztem a hideg padlóra. A többiek is megérkeztek és szembe néztünk az ellenfélünkkel.