A történet 2016 őszén kezdődik. YuSeo az egyetem mellett staffosként dolgozik, ahol barátságba kerül a BTS tagjaival. Egyikük iránt gyengédebb érzelmeket táplál, de történik valami, ami megváltoztatja ezt. Valaki reménytelenül szerelmes, miközben má...
- Kinek? – kérdeztem tőle. – Tisztelem a művésznőt, de előttem mint ember megmutatta, hogy valójában milyen. Én még emlékszem a Melon Awards-on történtekre, kedves .... noona – nyomtam meg az utolsó szót. – Ezek szerint már nem vagyok kisfiú, aki sohasem kellene?
- Nem tudom, miről beszélsz – rándult meg szája idegesen.
- Azt szeretné, hogy előttük mondjam el, hogy letámadott a folyosón, és azt közölte, hiába csorgatom a nyálam maga után, mert csak meg akarom dugni .... hogy idézzem a szavait. De soha nem kellenék, mert egy .... hogy is mondta? Kisfiú vagyok. Nos, akkor tisztázhatnánk egyszer s mindenkorra a dolgokat. Soha az életben nem gondoltam önre másképp, mint egy kiváló előadóra, és nem a nőt néztem önben. Akkor már volt barátnőm, akit most is ugyanúgy imádok, mint akkor, de azt soha az életben nem fogom megbocsátani, hogy az a kis 'akciója' miatt került tulajdonképpen kerekesszékbe, mert látta, hogy megcsókolt engem, és sajnos félreértette a helyzetet.
- Ki vagy te, hogy így beszélj velem? Régebb óta vagyok a szakmában mint te, kis szaros!
- Lehet, hogy régebb óta, mégsem sikerült olyan eredményeket elérnie, mint amit nekem a hat társammal. Mekkora termeket is tud megtölteni újabban a koncertjeivel? Öt-hatezret? És mikor is volt az utolsó külföldi turnéja? Ja, három éve. Úgy hiszem, beképzeltség nélkül állíthatom, hogy bár jóval kevesebb ideje vagyok a pályán, de a mi nevünket világszerte ismerik, az ügynökségnek rengeteg díjat hoztunk el. Nem tudnak megtéveszteni, nem az a kisfiú vagyok, akinek tartanak. Tudok róla, hogy a legutóbbi albuma elég nagy bukás volt, és most velem szeretne felkapaszkodni. Mert ugye a BTS maknae-ja miatt az army-k kapkodnák a lemezt világszerte. Hát ez sajnos nem fog összejönni, mert nem veszek benne részt. Azt az időt is inkább a barátnőmmel és a barátaimmal töltöm. És kis szaros? Ha önben nincs irántam tisztelet, bennem miért legyen?
IU erre felugrott és 'Ez felháborító, mégis mit képzel magáról' kijelentéssel elviharzott, a manager meg követte őt. Bang PD egy szót sem szólt, féltem, hogy egyszer csak robbanni fog, és alapos fejmosást kapok ezért.
- Nos, fiam .... úgy hiszem nem tudok mindent erről a Melon-os eseményről. Beavatnál a részletekbe?
Mindent elmondtam neki, hogy IU mit tett és mit mondott, hogy ezt YuSeo látta, és sajnos félreértette. Aztán a balesetünket, amit elkerülhettünk volna, ha nem akkor vagyunk a kereszteződésben, mert még maradtunk volna a partin. Elmeséltem, hogy YuSeo-ról hogyan gondoskodom, és megemlítettem dr. Anderson-t is.
- JungKook-ah .... ez az igazi meglepetés. Azt tudtam, hogy van barátnőd, de Sejin elmondta, nagyon jól kézben tartjátok a dolgokat, ezért nem avatkoztam bele. De hogy ez történt .... Te ezt a lányt nagyon szeretheted, ha ennyi mindenre képes vagy érte. Tényleg vettél egy házat? El sem hiszem. És most .... ki akarsz költözni az apartmanból?
- PDnim .... A házat YuSeo-nak vettem, hogy megteremtsem a feltételeket a terápiához. Minden vágyam az, hogy vele lehessek, de nem fogok elköltözni. Megoldom, hogy nála is legyek, és a srácokat sem hanyagolom el. Tudom, hogy vannak kötelességeim, aminek mindig eleget fogok tenni, és a kapcsolatom nem fog a munka rovására menni.
- Fiam, felnőttél – nevetett rám. – Már nem az a riadt kisfiú vagy, amikor idekerültél, hanem felnőtt férfi. Ez a duett pedig .... felejtsük el. Megmondom neked őszintén, nekem sosem jött be ez az IU, a dalai tizenkettő egy tucat .... de ha neked ez tetszett .... – csóválta fejét.
- Ki tudja, valóban tetszett-e, vagy csak az akkori énemnek. Ugye nem gondolja, hogy tiszteletlen voltam vele?
- JungKook-ah .... ekkora nyugalommal és ettől jobban én sem tudtam volna kezelni a dolgot.
Úgy döntöttem, eleget vártam. Nem akartam nagy felhajtást, Yu számára is kellemetlen lett volna a helyzet. Magamhoz vettem a hónapokkal korábban Amerikában vásárolt kis dobozkát, és elindultam a barátnőmhöz. Csak remélni tudtam, hogy néhány óra múlva már nem csak a barátnőm lesz.
Nils épp akkor távozott, váltottunk néhány szót, majd magunkra hagyott bennünket.
- Milyen volt a napod? – kérdezte YuSeo.
- Fárasztó és kellemetlen.
- Kellemetlen? Történt valami? – mire karjaimba vontam és elmeséltem az ügynökségen történteket. Amint kiejtettem számon IU nevét, éreztem, hogy megremeg.
- Kicsim, nyugodj meg, a művésznő megkapta mindazt, amit megérdemelt. De ne is beszéljünk róla többet, hallani sem akarok róla.
Vacsora után elérkezett az idő. YuSeo-t a kanapéra ültettem, majd elé térdeltem. Nem értette, mi következik.
- Kicsim .... még a világkörüli turnéról hazajövet akartam ezt megtenni, de nem úgy alakultak a dolgok, mert elszöktél előlem – megfogtam kezeit és szemébe néztem. – Most úgy érzem, te is sokkal jobban készen állsz erre, bízol bennem, a szerelmünkben, én pedig bízom a gyógyulásodban. Már amikor először megláttalak, megdobbant a szívem, és egyre jobban úgy éreztem, megtaláltam azt, akivel hátralevő életemben együtt szeretnék lenni. Történt velünk sok rossz, de ezek elmúltak és el fognak múlni, rengeteg szép élményünk volt együtt. Én szeretném, ha még több lehetne, ezért megkérdezem tőled, velem tartasz, hogy együtt éljük le életünket, és én örökké melletted maradok, hogy boldoggá tegyelek?
Elővettem a dobozkát, majd felnyitva felé nyújtottam. Meglepődött kis sóhajt hallatott, és mindkét kezem átkulcsolva ennyit mondott.
Vajon mit mondott? :D A kedves művésznő pedig úgy hiszem csak azt kapta, amit megérdemelt.
Szeretnélek figyelmeztetni benneteket, hogy vészesen közeledik a történet vége ....
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
