A történet 2016 őszén kezdődik. YuSeo az egyetem mellett staffosként dolgozik, ahol barátságba kerül a BTS tagjaival. Egyikük iránt gyengédebb érzelmeket táplál, de történik valami, ami megváltoztatja ezt. Valaki reménytelenül szerelmes, miközben má...
– Sajnálom - ó nem, nem lehet, nem igaz – az unokanővére nagyon súlyos sérüléseket szerzett. Mindkét lába és jobb szárcsontja is eltört az ütközés következtében, koponyájában súlyos vérömleny keletkezett. Emellett belső vérzései voltak, amiket sikerült elállítani. Azonban már műtét közben újra kellett éleszteni.
Byul megtántorodott, és ha nem kapom el, elesik. JungKook másik oldalról szorította kezemet, és alig tudott megszólalni.
- Kérem .... doktor úr .... láthatom? – mire az orvos felé fordult.
- Egyelőre az intenzíven tartjuk, de nem hiszem, hogy a jelenlegi állapotában érdemes lenne. A lány ugyanis .... kómában van.
A maknae úgy csuklott össze, mint a colostok, egyre csak azt hajtogatva, az ő hibája, hogy miatta történt.
- Doktor úr, kérem .... – szólalt meg sírva Byul. – Mennyi .... mennyi ideig tarthat ez nála?
- Nézze, lehet egy hónap, egy év .... bármikor felébredhet. Az állapotát tekintve is hónapok, mire innen hazamehet, és valószínűleg rehabilitációra is kell járnia.
- Rehabilitációra?
- A fejét ért ütés a röntgen szerint az 5-6. nyakcsigolyát is érintette. Nem tudjuk előre, de félő, hogy maradandó károsodást okozott.
- Ez .... pontosan .... mit jelent?
- Az 5-6. csigolya akár felső, akár alsó végtagi bénulást idézhet elő. Kérem, legyenek türelemmel, egyelőre csak ezzel tudnak segíteni. Várnunk kell.
Összeszedtük magunkat, JungKookie mint egy zombi olyan volt, és hazamentünk. Byul velem maradt, neki is vigasztalásra volt szüksége, nem akartam magára hagyni.
Két nap múlva leültünk, és próbáltuk összerakni a képkockákat, mi is történt tulajdonképp. JungKook sírva mesélte el az IU-val való találkozását, és hogy ezt YuSeo bizonyára félreérthette.
- JungKook-ah .... miért nem lökted el? – sóhajtotta NamJoon.
- Hyung, mégis egy sunbae – mondtam neki.
- Ilyen dolgokban nincs sunbae, sem barát. Egyértelműsíteni kellett volna, hogy ezt nem ő kezdeményezte és nem is akarta.
- Látjátok ..... mondtam, hogy én vagyok az oka .... miattam van kórházban .... – és tovább szipogott.
Az év végi díjátadók lezajlottak, hoztunk el még néhány díjat, aztán kaptunk három hét szünetet. A maknae-val egy hétre hazautaztunk Busan-ba a családunkhoz, a többit itthon töltöttük. Byul beköltözött YuSeo lakásába, hogy ne álljon kihasználatlanul, így a két hétben szinte mindig együtt voltunk. Meg tudnám szokni, mellette ébredni reggelente, közösen tévézni, főzőcskézni, Byul nagyon ügyes volt a konyhában.
JungKook minden szabad idejét a kórházban töltötte, és átvitette barátnőjét a VIP részlegre. Mivel YuSeo nem idol, így ez nem járt neki, de mert az ügynökség dolgozója, így az fizette a kórházi ellátást. A szerelmes és összetört maknae saját döntése volt, hogy a legjobb ellátást kapja, és a különbözetet ő állta.
Eltelt egy hónap, kettő, készültünk Amerikába, és minden időnket a stúdióban meg a gyakorlóban töltöttük. Tudtam, hogy JungKook esténként a kórházba megy, és ott is alszik. Ha nagyon fáradt volt, elnyomta az álom az ágy mellett széken ülve, miközben a szerelme kezét fogta, ha volt ereje elmenni a kanapéig, ott dőlt le. Bár Jin küldött meg Byul is vitt kaját, sokszor maradt érintetlen a doboz. Szemmel látható volt a fogyása, és ez az első alkalom, hogy nem az én súlyvesztésem volt a fő téma a dormban.
Beköszöntött a tavasz, a fél áprilist Japánban töltöttük, miközben az új album felvételei folytak. Elérkezett a május, és várt ránk Amerika, a Billboard Music Awards. A sztárok már ismerősként fogadtak bennünket, normális öltözőt kaptunk, és mindenki fotózkodott velünk. Hogy ez valóban nekünk szólt, vagy csak a különlegességünknek, hogy mi ázsiaiak vagyunk, reméljük, hogy az első.
Amikor itthon kiderült, hogy az új album comeback-je a díjátadón lesz, kaptunk hideget-meleget. A hazai rajongók sértve érezték magukat, míg az amerikai army-k ujjongtak. Nekünk mindenki egyformán számít, mindenkit imádunk. A díjat másodszorra is megnyertük, az army-k a fellépés alatt hatalmas támogatást adtak, megmutatták mi az a fanchant, és rendületlenül rázták az army bomb-ot. Felemelő érzés volt azon a színpadon ennyi világsztár előtt fellépni.
Később megszavazták a show legjobb pillanatát, és a szavazók azt választották, amikor a maknae a Fake Love előadása közben igen jól felrántotta az ingjét, megmutatva szépen kidolgozott kockás hasát. Sütkéreztünk a népszerűségben, show-ról show-ra jártunk, nagyon jó érzés volt.
Amit viszont nem látott senki, csak mi, amint lejöttünk a színpadról, ahogy nem vettek a kamerák, JungKook arcáról lehervadt a mosoly és magába fordult. Az az örökké nevető, rengeteget ökörködő nagy gyerek eltűnt, nem volt többé. Helyette egy depressziós, erőteljesen soványodó fiú lett, és fogalmunk nem volt, mit tudnánk tenni, hogy ebből kirángassuk. Csak YuSeo gyógyulása lett volna a gyógyír számára, de egyelőre semmi változás nem volt. A gipszek lekerültek, de a kómából még mindig nem tért vissza. Öt hónapja már ....
A nyár folyamán rövid promózás, mindig elhoztuk az első helyet a zenei műsorokban, aztán ötévesek lettünk, hatalmas buli volt a születésnapi koncert. A szokásos Bon Voyage forgatására most Európába utaztunk, Málta gyönyörű szigetország. Sokat beszéltem Byul-lal, aki folyamatosan tájékoztatott bennünket YuSeo állapotáról, de semmi jó hírt nem tudott mondani.
Újabb album, újra stúdió, gyakorlás, hogy minden tökéletes legyen. Augusztus végén kétnapos koncerttel búcsúztunk hazai rajongóinktól, és elindultunk, hogy két hónapig városról városra járva egyre nagyobb előadótermeket töltsünk meg, hogy minél több army láthasson bennünket.
JungKook annyira maga alatt volt már, mégis minden koncerten százhúsz százalékon teljesített velünk együtt, és amikor véget ért a koncert, néha úgy támogattuk az öltözőbe, mert annyira túlpörgött. Mindent a rajongókért, nekik köszönhetjük, hogy elértük álmainkat, hogy ilyen magasságba repülhettünk szárnyainkon, ők nem tudhatnak semmit, mi van a háttérben.
Aztán történt valami. Október 9-én első európai állomásunkon Londonban már a délutáni próbán is túl voltunk, és a pihenőszobában lazítottunk. Megszólalt a telefonom, fáradtan néztem a kijelzőre. Byul? Az időeltolódást számítva otthon majdnem éjfél van. Azonnal felvettem.
Remélem megbocsátjátok nekem, hogy olyan undok voltam az előző befejezéssel, és most megnyugodtatok :) Azért van miért aggódni .... JungKook teljes depresszióban, YuSeo kómában .... vajon rendbe jönnek valaha? És mit mondhatott Byul?
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
