A történet 2016 őszén kezdődik. YuSeo az egyetem mellett staffosként dolgozik, ahol barátságba kerül a BTS tagjaival. Egyikük iránt gyengédebb érzelmeket táplál, de történik valami, ami megváltoztatja ezt. Valaki reménytelenül szerelmes, miközben má...
Későn ébredtem vasárnap, bármennyire is fáradt voltam, képtelen voltam előző este elaludni. A gondolataim folyamatosan YuSeo körül jártak, hogyan ronthattam el ennyire mindent. Csak magam hibáztathatom a kialakult helyzetért, mert képtelen voltam magamon uralkodni. Talán ha az a barom SungChan nem állít annyi hazugságot róla, amit én másik barom el is hittem. Talán ha én is próbálok vele beszélgetni, mint HoSeok és a maknae, és nem azon járt volna az agyam, mikor tudnám megfektetni.
Az év utolsó napján annyira gyönyörű volt, olyan kívánatos, muszáj volt megcsókolnom. Éreztem, ahogy átengedi magát nekem, a szenvedély őt is elkapta, és akkor még reménykedtem. Reménykedtem, hogy tényleg megbocsátott, és tiszta lappal kezdhetek mindent. Beleszerettem. Soha nem voltam még szerelmes, és ő előhívta ezeket az érzéseket belőlem.
Aztán a cudar valóság, mikor ellökött és otthagyott. 'Ennek nem lett volna szabad megtörténnie' .... csak ennyit mondott. Nem sejtettem még semmit akkor, de bántott a dolog. Ész nélkül döntöttem magamba a whiskey-t, a többiek próbáltak leállítani, de hiába. Nem értettem, hogy JungKook miért viselkedik hasonlóan, mintha bánata lett volna. Nem bírta úgy az alkoholt, mint én, hamarabb kidőlt és elaludt. Éjfél után a srácok hazamentek, a maknae-t úgy támogatták ki.
Magam sem tudom mi okból, de maradtam, és Seulgi azonnal ott termett. Régóta próbált már közelebb kerülni hozzám, tudtam, hogy tetszem neki. Ő sem volt már teljesen józan, együtt ittunk, majd együtt távoztunk. Ha nem vagyok részeg, nem álltam volna le vele, de már képtelen voltam gondolkozni. Annyira tudta, hogy mire van szükségem, és olyan tapasztalt volt, hogy én szégyelltem magam. Az agyam folyamatosan YuSeo arcát vetítette elém, őt képzeltem magam alá, az ő sóhajait hallottam. Nem volt még részem ilyen intenzív együttlétben, és amikor az orgazmus elért, az ő nevét sóhajtottam.
Seulgi abban a pillanatban lelökött magáról, és rikácsolva kérdezte.
- YuSeo?! Ki az a YuSeo?
- Senki ....
- Na ne nézz madárnak! Én Seulgi vagyok, mégis kinek képzeltél?
Majd szétszakadt a fejem a rengeteg piától, erre még ez is. Tisztult az agyam és rájöttem, csúnyán átvertek az érzékeim. Az alkoholmámorban YuSeo-val voltam együtt, ezért éreztem az egészet oly intenzívnek, de most mégis más van mellettem az ágyban.
- Azt kérdeztem, ki az a YuSeo?
- Nem hiszem, hogy volna közöd hozzá.
- Velem bújsz ágyba és közben másra gondolsz, miközben engem dugsz? – kiabált egyre jobban, és közönséges útszéli ribancként káromkodott. Hogy a fenébe nem tudtam parancsolni a farkamnak, hogy egy ilyennel leálltam?
- Ez csak azt jelenti, józanul sosem kellettél volna.
- Takarodj innen!
- Örömmel!
Összeszedtem ruháimat, hívtam egy taxit és egy szállodába vitettem magam. Kivettem egy szobát, és úgy ruhástól ágynak dőltem. Nem akartam így a fiúk szeme elé kerülni. Akkor még nem tudtam, hogy ez az éjszaka mindent megváltoztatott körülöttem.
Az újév első munkanapján aztán a kijózanító valóság, amikor YuSeo közölte velem, már nem szerelmes belém. Amikor megcsókoltam, egy pofon volt rá a válasz, hiába bizonygattam, szeretem őt. Aztán a felismerés, hogy JungKook is szereti őt, és úgy tűnik, a maknae érzései viszonzásra találtak.
Hetek teltek el és én csak kínlódtam.
- Nem jól aludtál? – kérdezte a kanapén Yeontan-nal játszadozó Taehyung, látva meggyötört ábrázatomat.
- Valamiért nem tudtam elaludni, csak forgolódtam sokáig. Hyung, mikorra lesz ebéd? Egy kis műzli belefér még előtte? – fordultam a konyhában szorgoskodó Jin felé.
- Nyugodtan ehetsz, két óra is kell még – mire odaballagtam hozzá és egy tálba elkészítettem a reggelimet. Szép lassan lapátoltam befelé, miközben érzékeimre igen nagy hatással volt a tűzhely felöl jövő illat kavalkád. Gyomrom kordult egyet, és tovább kanalaztam a tálban levő tejes gabonát.
- Megjöttél? – hallottam NamJoon hangját, és nem tudtam ki érkezett. Hiszen mindenki itthon van, nem?
- Hm .... igen – válaszolt a maknae. Nem volt itthon? Merre járt? Kihajoltam a nappali irányába, és rájöttem, észre sem vettem, eggyel kevesebben vagyunk.
Láttam a kanapéra vetődni a kutyához, dögönyözni kezdte, HoSeok meg odahajolva kérdezett valamit, és csak egy bólintás volt a válasz. Milyen titkuk van ezeknek? Nem sokáig kellett várnom, hogy megtudjam.
- Akkor .... megosztod velünk? – fordult hozzá a leader. Ő is tudja hol volt?
- Igen .... Srácok, valamit el kell nektek mondanom – és mindannyian érdeklődve fordultak felé. Hyung és én is otthagytuk a konyhát, kíváncsian vártuk, mit fog bejelenteni. – Én még sosem .... na, az a helyzet, hogy van egy lány, akivel együtt vagyunk.
Összejöttek? Mikor? A többiek egyszerre kezdtek beszélni, éljenezni, hogy a maknae végre szerelmes, és csak azt kérdezgették, ki a lány.
- A barátnőm .... YuSeo – és ezt oly büszkén mondta, hogy belefájdult a szívem. Mindenki elhallgatott és felém fordult. A helyzet kínos volt, úgy éreztem magam, mintha elvették volna a barátnőmet. Erőt vettem magamon és mosolyogva mentem a fiúhoz.
- Gratulálok, JungKook-ah .... vigyázz rá! – és hátát veregetve megöleltem. Vérzett a szívem, de nem állhatok közéjük, az esélyemet már az elején eljátszottam.
- Köszönöm, hyung.
- Szóval akkor ezért nem voltál itthon? Vagy merre jártál? – kíváncsiskodott Taehyung.
- Én .... nála voltam .... – pirult el a kölyök.
- És vigyáztatok? Mert még nem vagyok felkészülve a gyerekzsivajra – vetette oda YoonGi.
- Ne már .... miért kell ezt veletek megbeszélnem? – pirult el és újra a kutyával kezdett foglalkozni.
- Ezt azért megünnepelhetnénk, hogy a maknae férfivá érett – vigyorgott HoSeok. Tehát ő tudott mindenről, arról is, hogy együtt vannak, és arról is, merre járt az éjjel.
Szegény JungKook újra szégyenlős kisfiúvá változott, el sem tudtam képzelni róla, hogy szerelmes, és megtörtént az első együttléte. Mert ezek szerint igen. Amikor felnézett, ragyogott az arca a boldogságtól. Ez .... igen, csak így lássam mindig, boldognak. Nem szabad haragudnom rá, mert neki sikerült, és az övé lett a lány. El kell felejtenem YuSeo-t.
A szenvedő harmadik gondolatait is megismerhettétek ..... én azért sajnálom őt :( Nem akar közéjük állni, és támogatni fogja JungKook-ot. De ez a lány már sosem lesz az övé .... csak nehéz lesz a felejtés .... :((
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
