𝚃𝚘𝚡𝚒𝚌 //𝙼𝚅 𝙸.//

|| Mint egy pár

Nyúzottan ébredtem fel. Meztelen testem csak a vékony takaró fedte, amit egy kicsit fentebb is húztam. A szemeim alig akartak kinyitódni, de mikor feleszméltem, hogy Max fekszik a másik oldalamon akkor csak úgy kipattantak azok. Max hangosam szuszogott mellettem. Átfordultam a másik oldalamra és az az édes látvány fogadott, hogy Max ajkai résnyire el voltak nyílva egymástól, haja pedig kócosan tornyosult a fején. Az arcát kezdtem el tanulmányozni. Minden szegletét az agyamba véstem. Voltak apró pattanásai, mint persze mindenkinek. Az ajkán lévő anyajegye nagyon tetszett, kis aranyos volt. Ujjaimat a szépséges szemöldökén vezettem végig amire felmorgott egyet. Én egy aprót kuncogtam.

- Jó reggelt! — kezdtem el a borostás orcáját cirógatni.

- Neked is szépségem... — szuszogott tovább.

- Max. — kezdtem mire csak hümmögött egyet. — el fogunk késni. — szemeit kinyitotta és égkék íriszeit rám szegezte.

- Nem fogunk.. — mondta határozottan.

- Max.. — nyújtottam el az „a" betűt.

- Mondjad aranyom! — mondta ezt egy halvány mosoly kíséretében.

- Aranyom? — nevettem el magam.

- Csak úgy jött.. — nyújtózott egyet.

- Rendben édes, keljünk fel! — másztam ki az ágyból mire Max a csuklómat megragadva rántott oda vissza. Átkarolta a derekamat és fejét a nyakhajlatomba pihentette.

- Nem mész sehová! — kezdte el cirógatni a vállamat.

- Most már úgy sem szabadulok..— kuncogtam.

Még fél óráig feküdtünk így, de már tényleg elfogunk késni és nekem még át kellene öltöznöm.

- Max át kell mennem még a szobámba is.. — Max lassan elengedett majd a ruháimat összeszedtem és magamra rángattam. Mikor készlettem a telefonom a zsebembe csúsztattam.

- Lent találkozunk! — adtam egy csókot neki.

- Még egyet légyszi! — könyörgött mint egy kis gyerek, majd újra az ajkaira tapasztottam az enyémiet.

- Jó most már tényleg megyek.. — váltam el tőle.

Kisiettem a szobából. A folyosó teljesen kihalt volt. A cipőmet a kezembe szorongattam, és zokniba álltam be a liftbe, ami egy emelettel lentébb vitt. Az ajtómhoz siettem, nehogy észre vegyen valaki. A kulcsot elfordítottam a zárba és már bent is voltam.

Gyorsan lezuhanyoztam, megmostam az arcom és egy enyhe sminket mázoltam fel rá. A szekrényemből kivettem a tiszta fehérneműmet és egy fekete egybe ruhát. Ezeket magamra rángattam majd a fekete válltáskámba beleraktam a legfontosabb dolgokat. A nyakamba akasztottam a belépőmet majd egy fekete blokk sarkú pántos szandált vettem fel. A szobámból kiléptem és bezártam azt. A folyosón végig mentem majd a liftet megállítottam. Mikor myílt az ajtó, legnagyobb meglepetésemre Max állt benne és a telefonját nyomkodta. Jól beállította a haját az nem kétség. Egy csapat pólót és egy fekete farmernadrágot viselt. Mikor beléptem a liftbe akkor, rámszegezte a tekintetét és rögtön elrakta a telefonját.

- Elképesztő vagy aranyom! — nézett végig rajtam és adott egy csókot.

- Köszönöm! — mosolyodtam el.

A lift hamarosan nyílt és együtt léptünk ki rajta. Kezeinket összekulcsoltuk. A hotelből kiérve a nagy csapat fogadott minket. A társaságból mindenki ott volt, már csak mi nem. Amikor a közelükbe értünk rögtön szét is rebbentünk.