𝚃𝚘𝚡𝚒𝚌 //𝙼𝚅 𝙸.//

|| „Meghalva"

2019. Szeptember 30.
Monte-Carlo, Monaco

Amikor Charleséknál megjelent mindenki, azután elmentünk átbulizni az éjszakát. Tipikus diszkós zene üvöltött és hótra részeg emberek düllöngtek piától átitatva.

- Kérsz valamit inni? — bökte meg a vállam Charles.

- Aha! — próbáltam túl üvölteni a hangos zenét.

- Akkor gyere! — tolt a tömegbe a bárpulthoz. Mögöttem megjelent Lando is aki egy kicsit oda volt a piától. — Mit kérsz?

- Egy citromos koktélt! — hajoltam a füléhez, ő bólintott.

- Egy whisky és egy citromos koktél! — csapott Charles a pultra amitől, a csapos lány jócskán megugrott.

- Én is kérek egy kört! — dőlöngélt a pulthoz esetlenül Lando.

- Te biztos nem iszol többet! — Charles megfogta Lando vállát és visszanyomta a tömegbe. Én nevetve figyeltem ahogy, Lando magyaráz Charlesnak, hogy szomjas. — Lando ennyi piától én nem lennék szomjas! — rázta a fejét Charles. — Keresd meg Carlost! — egy nagyot tolt rajta és Lando belökődött a tömegbe. — Oké gyere! — ő a saját italát egy húzásra megitta majd megragadta a csuklóm és visszahúzott a tömegbe. Charles volt köztünk a legjózanabb, így a többiek épségére is ő vigyázott.

A poharammal a kezembe mentem Charles után. Az elkerített helyünkre ültünk vissza ahol, Cate és Giada táncolt. Charles leült a kanapéra szétterpeszkedett lábakkal és figyelmét a táncoló barátnőjének szentelte. Pierre a kanapén feküdt és franciául üvöltözött közben a fejét maszírozta. Max, Lando, Carlos és Daniel sehol sem volt, bármerre is néztem. Én is leültem a kanapéra és a koktélom kezdtem iszogatni.

- Hallod! — üvöltött a fülembe valaki amitől rohadtul megijedtem. Gyorsan hang irányába fordítottam a fejem és a vigyorgó egyben izzadt Danielt találtam magam előtt. Áradt belőle a pia ezért az arcát odébb nyomtam egy kicsit.

- Mi az? — üvöltöttem.

- Maxet egy lány fogdossa, próbáltam levakarni róla de nem bírtam. Max meg nincs magánál annyira!

- Hogy mi? — horkantottam fel, nagyra nyílt szemekkel.

- Mi történt? — hajolt oda hozzánk Charles érdeklődően.

- Rámászott egy ribanc Maxra! — álltam fel idegesen. — Hol vannak? — Daniel arcán egy pillanatra a rémület suhant át a dühös tekintetemtől.

- Erre! — intett maga elé Daniel, hogy kövessem.

- Megyek én is! — állt fel Charles.

- Ebből mi lesz! — röhögött Daniel és barátian meglökte egy kicsit Charles vállát, aki becsatlakozott a nevetésbe. Én erre csak karba tett kézzel, fújtatva megforgattam a szemeim.

Érlelve a dühömet követtem Danielt, talán féltékeny is voltam. Szívem hevesen vert, fülembe olyan hangosan dobogott a vér, hogy majdnem még a zenét is elnyomta. Daniel kicsit arrébb állt és tökéletesen ráláttam a táncoló Maxra, akire egy barna hajú lány nyomult. Idegesen csörtettem oda és megkocogtattam a lány vállátt aki hisztérikusan nézett rám.