Uchiha Sasuke - az alvilág legerősebb démona - a halandók világába érkezik, hogy a világukat uraló gonosz úrnő átka alól valami megoldást találjon.
Haruno Sakura az első munkanapját követően mit sem sejtve tart hazafele, amikor az autója elé kiugri...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Sasuke:
Kinyitottam a szemem, hirtelen nem láttam semmit a belenyilaló fájdalomtól. Megtörölgettem a szemem, és szitkozódtam magamban. Még tíz percet igazán kibírhatott volna a genjutsum.
- Sa...su...ke-kun – hallottam meg Sakura hangját egészen közelről.
A látásomat visszanyertem, közvetlenül előttem Sakura kipirult arcával találkoztam.
Sakura:
Kinyitottam a szemem, meglepődtem, hogy Sasuke ilyen közel van hozzám. Eszembe jutott az álmom, és az arcom lángba borult. Ugye nem kiáltottam fel hangosan?! Gyorsan elfordultam tőle, a fejemet a párnába fúrtam. Ekkor viszont egy kellemetlen tényezővel szembesültem, elfintorodtam. Fehérneműt kell azonnal cserélnem. Kikászálódtam az ágyból és a fürdőbe zárkóztam. Lecsúsztam a fal mentén, fejemet a hideg csempének támasztottam. Olyan valóságosnak tűnt minden, a táj, Sasuke és...a szeretkezés is.
Képtelen voltam kiverni a fejemből a jelenetet. A legmeglepőbb számomra az, hogy én...
Élveztem.
Nem undorodtam Sasuke érintésétől, hanem vágytam rá. Azt akartam, hogy érintsen meg és finoman is bánt velem. Sasuke nem olyan volt, mint Akira. Akira a beteg vágyait akarta kiélni rajtam, meg akart törni és a porba akart döngölni. Sasuke pedig ennek a szöges ellentéte volt, minden rezdülésemre odafigyelt, ha akartam volna, leállította volna magát. Nőként kezelt, és most először éreztem úgy, hogy én is a szebbik nem tagja vagyok. Akárhogy is nézem, nekem sincs kőből a szívem, vannak vágyaim, melyeknek a létezéséről eddig nem is tudtam, vagy pontosabban nem foglalkoztam velük. Még sosem éreztem azt a testemet felperzselő vágyat, mint álmomban. Ez az új érzés egyszerre volt édes és ijesztő. Ezek után képtelen leszek Sasuke szemébe nézni, egyből az álmom fog eszembe jutni róla. Arcomat a kezembe temettem, próbáltam úrrá lenni kavargó érzéseimen.
Csak álom volt. Semmi több.
Felálltam és a zuhany felé vettem az irányt. A hideg víz segíteni fog a vágyaim elnyomásában és gondolataim rendezésében. Ledobtam magamról a pizsamát, majd beálltam a zuhanyfülkébe. Megnyitottam a csapot, ahogy a hideg víz a bőrömhöz ért, legszívesebben kiugrottam volna. Összeszorított foggal, de kibírtam a tortúrát. Gyorsan megtörülköztem, és a tükörben megpillantottam tükörképemet.
- Csak egy álom – mondtam megerősítésképpen a szavakat a tükörképemnek – Köztünk soha nem lesz semmi – tettem hozzá magamban némi csalódottsággal.
Tsunade szavai villantak fel előttem.
- Láttam, hogy néz rád az a fiatalember, és megmondhatom neked, hogy vagy itt marad veled, vagy visz magával téged is. Egyet biztosra tudok, hogy nem fog magadra hagyni – ez nem segített az érzelmi kavalkádom rendbetételén.
