Uchiha Sasuke - az alvilág legerősebb démona - a halandók világába érkezik, hogy a világukat uraló gonosz úrnő átka alól valami megoldást találjon.
Haruno Sakura az első munkanapját követően mit sem sejtve tart hazafele, amikor az autója elé kiugri...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Hinata:
Köhintettem egyet, hogy Sasuke végre rám figyeljen. Jelentőségteljes pillantással néztem rá, láttam rajta, hogy egy pillanatra elsápadt. Enyhén megrázta a fejét, szemeivel gyilkolni tudott volna. Megforgattam a szemeimet.
Ha te nem, akkor majd én.
- Sakura, lenne valami, amit el kell mondanunk neked – kezdtem bele, de Sasuke azonnal a lábamra taposott, amit fapofával próbáltam tűrni. Sakura érdeklődően nézett ránk. Az egész feszültségből nem vett észre semmit.
- Mi lenne az? – kérdezte, Sasuke homlokán veríték gyöngyözött.
- Arról lenne szó... - nem tudtam befejezni, mivel megszólalt Sakura telefonja.
- Bocsánat, mindjárt jövök – a nő bement a nappaliba, míg én édes kettesben maradtam unokafivéremmel, aki már az aurájával fojtogatott.
„Egy szót se neki róla!" - Sasuke dühös volt. Nem kicsit...
„Most vagy soha! Ez egy kiváló lehetőség!" – bennem is kezdett felmenni a pumpa. Amíg ő fetyeng Sakurával, addig Naruto vért izzad az igazság elfedésével. Az Alvilágban is megkérheti a kezét és én is nyugodtabb leszek, ha látom, hogy vőlegényem biztonságban van.
„Még egy hétre van szükségem. Akkor elmondok mindent és meg is kérem a kezét" – kiakadtam.
„Még egy hét? Sasuke fogjuk a nőt és menjünk haza! Miért olyan nehéz ezt megérteni? – Sasuke szeme megvillant.
„Ha nem tetszik, akkor haza is mehetsz! Nincs szükségem rád!" – meghökkentem. Szemeimbe azonnal könnyek gyűltek. Felálltam az asztaltól.
„Ne feledd, hogy ki segített neked megtalálni Őt" – a középső ujjamat mutattam felé és ki akartam rohanni a konyhából, de Sasuke elkapta a csuklómat.
- Hinata... - láttam, hogy megbánta az előbbit, de én most nem akartam vele beszélni. Ha kidühöngtem magam, akkor majd meghallgatom a bocsánatkérését.
Nem folytatta tovább, ekkor én is megláttam, hogy mi fojtotta belé a szót.
- Sakura? – kérdezte aggódva Sasuke.
Sakura kezéből kiesett a telefon és némán folytak a könnyei. Remegve leült a kanapéra. Mindketten azonnal odarohantunk hozzá.
- Mi a baj? – kérdeztem a hátát simogatva, Sasuke leguggolt elé.
Könnytől csillogó szemeit ránk emelte, majd halkan csak ennyit suttogott.
- Elvitték – Sasukéval értetlenül néztünk össze. Fogalmunk sincs kiről vagy miről volt szó.
- Kit vittek el Sakura? – kérdezte Sasuke.
- Tsunadét elrabolta a maffia – zokogni kezdett – Ma éjfélig 1 millió yent kellene a kikötőhöz vinnem és akkor élve elengedik.
