Restaurant [Befejezett]

16.

Natae szemszög

Rossz érzés úgy hazajönni, hogy Chanyeol haragszik ránk. Legszívesebben felhívnám és elmondanák neki mindent, hogy mi csak segíteni akartunk neki és aggódtunk, hogy valami baj történt csakis azért mentünk be.

Felérve a második emeletre először a szomszéd ajtóra vezetem a tekintetem és az visszhangzódik fejemben amit Jisoo kérdezett. Együtt vagyunk? Én magam se tudok jó választ adni erre a kérdésre. Sőt. Van mikor úgy viselkedik a közelemben, mintha érdeklődne irántam, viszont van mikor levegőnek néz.

Hirtelen kinyílik az ajtó melyen szemem pihentettem. Jongin egyenesen rám néz, egyenesen szemeimbe. Nem tudom leolvasni arcáról, hogy mit gondolhat, de olyan mintha engem várt volna.
- Miért csak most jössz? – kérdezi halkan.
- Jisooval voltam – válaszolok neki.
- Ah – hagyja el száját és szemei elkalandoznak az ajtókeretre. – Nem akarsz, bejönni? – biccent fejével.
Gondolkodás nélkül vágom rá az igent kérdésére és pillanatok alatt bent is vagyok a lakásában.
Mint sok ilyen tettemnél, már későn gondolkodom el hogy talán ez rossz választás volt. – Iszunk egy teát?
- Persze, jól hangzik – csillannak fel szemeim. Átvonulunk a konyhába és Jongin egyből megy is a vízforralóhoz. – Megint csirkét rendeltél? – nézem, a konyhaasztalon lévő dobozt majd felemelem. – Ha nincs benne semmi, miért nem dobod ki? – kérdezem, és már fordulok is vele a kuka felé, de szokásosan rossz szekrényt nyitok ki.
- Jobbra – mondja,merre próbálkozzam tovább.
- Kész labirintus ez a lakás – morgom az orrom alatt.
- Majd megszokod...
- Már miért szoknám meg?! – fordulok nagy lendülettel felé, de már nem a konyha másik felében van, hanem egyenesen előttem, csupán csak pár centire tőlem.
- Nem akarod? – kérdezi fejét elbillentve.
- Nem tudom – hagyja el számat gondolkodás nélkül, amiért kezem egyből számra is tapasztom és hátrébb lépnék, hogy ne legyen ilyen közel, de a szekrénytől tovább nem jutok, ő pedig csak nem hagyja ezt a távolodást és követ.
- Mindketten érzünk valamit... miért ne...- nem tudja befejezni mondatát telefonom csörgése miatt. Most hálát adok annak, hogy nincs lenémítva. Gyorsan kilépek előle és azonnal elkezdek a táskámban kutatni, amikor meglátom Chanyeol nevét, a szívem kihagy egy ütemet. Vajon bűntudat miatt, vagy mert csak pont most nem számítottam a fiúra.
- Bocsi, most inkább haza megyek – pillantok Jonginre és már sietek is ki a lakásból, közben Chanyeol hívását is felveszem. – Szia.
- Na, miért zihálsz? – meglepetten kérdezi a vonal túlsó végén a fiú. – Zavarok?
- Nem-nem, dehogy. Csak most értem fel a lépcsőn – füllentek. – Miért hívtál? – kérdezem egyből.
- Értem. Csak bocsánatot akartam kérni a viselkedésem miatt.
- Hát, akkor bocsánatkérés elfogadva – mosolyodom el. – Jól vagy?
- Most már igen – hallom a hangján, hogy a kedve is jobb.
- Oh, egyébként benéztél a hűtődbe?
- A hűtőbe? – értetlenül kérdez vissza.
- Igen, vettünk neked néhány dolgot... - miközben beszélek hallom, ahogy kinyitja a hűtőt.
- Aztaaa, ti tele tettétek a hűtőmet. – hangosabb lesz az izgatottságtól.
- Vittünk tésztát is, meg úgy terveztük a mai nap felvidítunk kicsit, a kedvenc filmedet akartuk megnézni és közben jót beszélgetni. -
- Komolyan? – érdeklődik és miközben én beszélek, ő a szekrényhez mehet. – Wow, nem vagytok semmik. Én meg így leteremtettelek titeket. Tényleg ne haragudjatok rám. – szomorodik el hangja.
- Én nem haragszom, megértelek. De ne felejts el Jisootól is bocsánatot kérni!
- Nem fogom. Egyébként akkor már otthon vagy? Ilyen későn?
- Ja igen, voltam kicsit Jisooéknél, és az utolsó busszal jöttem.
- Suho már alszik? – kérdezi, mintha kényszer lenne már, hogy beszélgessünk.
- Nem tudom, még nem mentem be, de biztos vagyok benne, hogy még fent van – felelem.
- Na, akkor menjél be, nehogy tovább aggódjon miattad. Aludj jól. Szia.
- Szia, jó éjt – mondom még én is majd le is teszem a telefont. És amint így cselekszem és egyedül leszek, eszembe jut ami három perce történt. Most komolyan azt kérdezte Jongin, hogy nem akarom megszokni az otthonát? Hát ez magában teljesen úgy hangzik, mint aki arra kér meg, hogy költözzek oda hozzá.