𝑱𝒐́𝒍 𝒄𝒔𝒂𝒌 𝒂 𝑺𝒛𝒊́𝒗𝒆𝒅𝒅𝒆𝒍 𝒍𝒂́𝒕𝒔𝒛 /Jimin FF/ ✓

❥18.Rész

-Hé,hová sietsz ennyire?Így nem fogom tudni hol vagy. - csapkodom a botomat szórakozottan a járdához,tempómat pedig próbálom gyorsítani, hogy utolérjem a loholó fiút.
Egyre közelebb hallom magamhoz lépteit, így karomat kinyújtom, hogy megállapítsam hol lehet.Ő megfogja a kezem,s így kezd el irányítani engem.

-Melyik sütit szereted a legjobban? - kiváncsiskodik Jimin, míg a lényéből áradó kellemes férfi illatok, csapdossák az orromat.
-A szivárvány süti a kedvencem. - válaszolok mosolyogva,az édesség gondolatától pedig azonnal össze fut a nyál a számban. -Hová megyünk?? -kérdezősködök továbbra is, mivel a fiú még mindig nem árulta el merre megyünk.
-Titok. Ha odaértünk majd elmagyarázom. - mondja jókedvűen, picinyke aggódásomat lecsillapítva.
-Nyugodtan elrakhatod a botodat, nem engedem el a kezed.-utal a másik kacsómban lévő fehér botomra, ami ezáltal teljesen jelentéktelennek tűnik.

Vigyorogva csukom össze, és süllyesztem a táskám mélyére.
Összefonódó mancsainkat felemelem közel a szememhez, majd szabadon lévő praclimmal tapogatni kezdem.
Ajkaim még szélesebb mosolyt vesznek fel,és majd kicsappanok a bennem tátongó örömtől.

Habár Jimin keze nem olyan nagy, tökéletesen passzol az én tenyerembe. A tudat pedig, hogy egész úton fogjuk egymás kezét, egyszerre hoz zavarba és egyszerre okoz mérhetetlen boldogságot.

Néhány randit már a hátam mögött tudhatok, és habár akkor még meg volt a látásom, egyetlen egy fiú sem viselkedett ilyen kedvesen, és aranyosan velem mint Jimin.

Bár, ez nem egy randi, csak egy baráti összeruccanás.
Akármi is legyen ez, engem most csakis az foglalkoztat, hogy találkoztunk és itt lehetek vele.