𝑱𝒐́𝒍 𝒄𝒔𝒂𝒌 𝒂 𝑺𝒛𝒊́𝒗𝒆𝒅𝒅𝒆𝒍 𝒍𝒂́𝒕𝒔𝒛 /Jimin FF/ ✓

❥ 30.Rész

Épphogy csak elforgatom a kulcsot a zárban, szemem sarkából észreveszem Őt.
Fáradt lénye koncentrálva tipeg botjával, figyelve arra, hogy ne menjen neki semminek és senkinek.

Látva a lányt szívem most nem izgatottan dobogni kezd, hanem csak zavartan hasogat. Hozzá akarok szólni, de ahhoz túlságosan össze vagyok zavarodva.

Bevallom, kissé feldúlt vagyok vele kapcsolatban.
Még mindig tüske a szememben amiért más fiúval találkozott, bár ez csak egy hülye kifogás amivel megmagyarázni akarom az igazi problémámat.

Világossá vált számomra a napokban, hogy ez sokkal több mint barátság a lány felé.
Nem akartam saját magamnak hinni.Nem bírtam beismerni magamnak,hogy ennyi csalódás és fájdalom után képes vagyok újra beleszeretni valakibe.És ez a valaki nem is lehetne méltóbb rá mint Narin.

Fèlek,hogy a kàvèzòs eset nem csak egy fèlreèrtès hanem egy újabb csalòdàs, ezèrt is vagyok gyàva keresni őt ès beszèlni vele.Tudom,hogyha nem szedem össze magam és a gondolataim akkor elveszíthetem a lány bizalmàt.Ezt pedig a világon a legkevésbé sem szeretném.

Csendben haladok a háta mögött.Csak tudni akarom, hogy épségben hazaér.Szomorú sóhajokat hallat nekem pedig a kíváncsiság furdalni kezdi az oldalam.
Hiába,akkor sem vagyok még képes szóba elegyedni vele.