Shadow Squad

《 40 》

-A hajó hajtóművei inaktívak. Életjeleket nem érzékelek a passzív szenzorokkal. Engedi, hogy használjam az aktívakat is?- fordult Lex a sikló kijelzőitől Thrawn felé.

-Még ne! Amíg nem használjuk őket, addig nem látnak minket.- intette türelemre a katonáját- Előbb tanulmányozzuk a helyzetet.

-Mi tudunk eddig?- fordultam a főadmirális felé, akinek az a jól ismert apró mosoly látszott az arcán, mikor ő már kezdi érteni a helyzetet és alig várja, hogy elmondja nekünk, vagy rávezessen minket is a helyes megoldásra. Úgy tűnik, ezt az apró mozzanatát a fivére is észrevette.

-Kérlek, testvér.. csak bökd ki!- forgatta a szemeit Thrass.

-Mit tudunk eddig?- ismételte meg a kérdést hatásvadász módra Thrawn- A hajó valószínűleg színűltig van fertőzöttekkel, akiket a Birodalom egy másik laborba akar szállítani. A hajónak rendelkeznie kell minimális személyzettel, akik végrehajtják ezt a munkát. A hajó két okból kifolyólag léphetett ki a hipertérből. Egy, már megérkezett. Kettő, a fertőzöttek végeztek a személyzettel és most a hajó irányítását tanulják. Amint a tisztek és a pilóták is átváltoznak, a vírus rendelkezni fog a kellő tudással.- értetlen pillantásainkat követően magyarázni kezdett- A vírus úgy működik, mint egy lény: egyetlen tudat, sok testbe zárva. A gondolataik és a céljaik azonosak: túlélni és szaporodni.

-Mivel a semmi közepén vagyunk, szerintem a második eshetőség a valószínűbb.- fűzte hozzá Lex, szemét le sem véve a kijelzőkön megjelenő adatokról.

-Liir, érzel a hajón életet, vagy bármi mást?- kérdezte halkan Nav'rì navigátor, akit eddig észre sem vettünk, mert olyan csendben volt. Azt hittük, elaludt a kimerültségtől. Ezek szerint nagyon is éberen figyelt minket.

Lehunytam a szemeimet. Mély lélegzések közepett az Erőre támaszkodva kinyúltam a cirkáló felé. Végigjártam gondolatban a folyosókat és a hangárt, benéztem a liftekbe és a szervizjáratokba is, de sehol sem érzékeltem életet. A hídon pislákolt csak egy, de amint odaértem, az is elhalt.
Ahogy visszatértem a chiss siklóra, azon kaptam magam, hogy mindenki engem bámul. Csodát várnak tőlem, valami reményt, hogy nincsenek fertőzöttek a hajón, hogy csak tévedtünk. De nem.

-Egyetlen tudatot sem érzékelek a hajón. Mindenki halott. Sajnálom.- tártam szét a kezeimet tehetetlenül.

-Miller, aktív szenzorok! Hőjelek keresése!- adta ki a parancsot a főadmirális.

-Igenis!- Lex átkapcsolt néhány kapcsolót, megnyomott pár gombot és újra az adatok olvasásába merült- Hőjelek száma magas. Sokan vannak a cirkálón.

-Akkor nincs más választásunk.- bólintott Thrass- A hajót is el kell pusztítsuk.

-Amíg fent vannak a pajzsaik, a siklóról semmit sem tehetünk.- rántottam vissza mindenkit a valóságba.

-Ezek szerint nem ússzuk meg, hogy át kelljen szállnunk.- sóhajtott föl Thrass.

Visszaültem a pilóta székébe, bekapcsoltam a hajtóműveket és elkezdtem megközelíteni a cirkálót. Nem lőttek ránk, miszerint még nem tudják használni a hajót. Thrawn megadta a pontos helyét egy légzsilipnek, amin keresztül bejuthatunk a hajó egyik folyosójára. Finoman oldalára állítottam a siklónkat és a mágneses rögtítőkkel a zsilip fölé álltam.

-Senkit sem kényszerítek, hogy jöjjön velem.- kezdtem remegő hangon- Nekem úgyis mindegy. Én felrobbantom a hajót belülről. Szétlövöm a generátorait, vagy bombákkal felrobbantom. Megteszem.

-Ne is folytatssa, Liir. Az én hibám, hogy a vírusnak egyáltalán volt esélye létezni. Ha kicsit erőszakosabban, vagy hamarabb cselekszem, megállíthattam volna.- közölte a főadmirális.

-Ezt szerintem a jelenlévők mindegyike elmondhatja magáról.- nézett körbe Thrass- Ne mondj többet Liir. Még a végén veled megyünk.

-Tényleg felmerült benned, hogy hagylak egyedül besétálni az oroszlán barlangjába?- nevetett önfeledten Lex- Azt hittem fél év szolgálat után ismersz már annyira hogy tudd, az Árnyék osztag tagjai nem hagyják magukra egymást.- ez egy szép gondolat volt.. bár igaz is lett volna. Hask elárult minket. James pedig öngyilkos lett.
Az Erőn keresztül küldtem egy gondolatot Thrawnnak, aki eleinte csak furcsán nézett rám, aztán megértette mit akarok. Nem teszem ki őt ekkora veszélynek sugalltam.

-A szíve mindigis nemes volt, Miller, de magára most egy sokkal fontosabb feladat vár.- Lex már sejtette hogy mit kell majd tennie- Maga lesz kijutásunk kulcsa, és Nav'rì navigátor védelmezője. Kérem Lex, a népemért vigyázzon a gyermekre.

-Parancsára, főadmirális.- katona volt, nem kötekedett, csak tette amire utasították. Szomorú volt, de elfogadta a döntést.

-Indulunk.- jelentette ki Thrawn.

Odaléptem a nőhöz és szorosan megöleltem.

-Megtiszteltetés volt veled szolgálni.- mondtam, ahogy az ember katonák szoktak búcsúzni.

-A harcosok szerencséje kísérjen.- válaszolta Lex meglepetésemre cheunh nyelven, majdnem tökéletes kiejtéssel. A chiss katonák szoktak így sok szerencsét kívánni egymásnak. Kezet fogtunk, majd beléptünk a cirkálóba egy légzsilipen keresztül.