18. | Készülődés

1K 33 10
                                    

A francia óra után félve léptem ki a teremből, hiszen nem tudtam mire számítsak. Szerencsémre utólag kiderült, hogy a gólyák valamilyen tanulmányi kirándulásra mentek az első óra végén, így hétfőig felkészülhettem a felém záporozó kérdésekre. Bár nem csak arra kellett volna, de itt még nem tudhattam mi fog történni a hétvégén.

Donna és én beszélgetve sétálgattunk a folyosón, amikor a szekrényeken kis plakátokat vettem észre. Az enyémhez lépve leszakítottam azt és olvasni kezdtem.

 Az enyémhez lépve leszakítottam azt és olvasni kezdtem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Hát ez meg? - vette ki számból a szót drága barátnőm.

- Jó gyors volt az iskolai szerkesztőség megkell hagyni. Melyik szünetbe megyünk enni a harmadikba vagy a negyedikbe?

- Hm... szerintem a harmadikba, mert úgy hallottam ma jó lesz az ebéd. A következő óránk egyébként micsoda? Mióta új félév kezdődött azt sem tudom hol áll a fejem! Ráadásul majdnem lekéstem mostani tárgyfelvételnél a floorballt. Pedig a májusban lesz egy nagyon fontos meccsünk, amire szeretném, ha eljönnél.

- Arra, amin tavaly fejbe találtatok a labdával? Kösz nem, inkább kihagyom, ha lehet.

- Először is te álltál legelőre arra hivatkozva, hogy "nem látsz jól csak innen". Másodszor pedig szeretném meghívni Cypraint is. Nem szeretném, ha egyedül lenne a sok MA - s között.

- Rendben. - adtam meg magamat, hogy örüljön magának, miközben beléptünk az osztálytermünkbe, ugyanis osztályfőnöki óra volt a következő.

Nem akartam elkeseríteni barátnőmet, hogy a barátját semmi veszély nem fenyegeti, ugyanis erre a fajta versenyre nem sokan kíváncsiak, ellentétben a kosárbajnoksággal. Jobb, ha tudatlanságban él ezügyben és nem rontom el az örömét. Addig mindenkinek jó, ameddig nem robban.

- Jaj köszönöm, köszönöm! - ölelt meg boldogan.

- Csoportos ölelés, én is jövök! - mondta elvékonyított hangon Sage és a következő pillanatban megéreztem, ahogyan immáron ő is rajtam csüngött.

- Szállj már le rólam te marha! Nem bírlak el még téged is! Nem kapok levegőt!

- Hékás nem beszélünk így a Szezám utcás barátoddal! Különben is, itt már tudják, hogy mi "együtt vagyunk", szóval legyél velem rendes asszony és hozz ezentúl minden nap ebédet. - adta ki az utasítást én pedig el kerekedett szemekkel néztem rá.

- Huu ez erős volt Sage! Én a helyedben nem tettem volna! - kezdett el barátnőm fedezékbe vonulni.

- Először is nem vagyok a cseléded, hogy mindent megcsináljak neked. - söpörtem le az asztalról a lábát, amit idő közben felrakott. - Másodszor pedig ott van neked Harley, majd ő csinál neked kaját.

- Csak ennyi? Többet vártam tőled! - nézett ki Donna az ajtó mögül. Lehet normálisabb emberekkel kéne barátkoznom...

[...]

Utálat felsőfokonWhere stories live. Discover now