Utálat felsőfokon

31. | Lánybúcsú

Féltem. Az egésztől. "Mi lesz ha...?" - kérdések kavarogtak egyfolytában a fejemben. Ideges voltam. Nagyon. Elérkeztünk a június 24. - ei estéhez, a lánybúcsúm napjához. Ez volt az utolsó estém itt, Pennsylvaniában. Az egész kontinensen. A szüleim kibéreltek egy hotelt nem messze az esküvő helyszínétől, a vendégek fogadására és elszállásolására, illetve szerintük így könnyebben sikerülni fognak az előkészületek is a ceremónia előtt. Mi is ebben a hotelben töltöttük az estét. Sage és a fiúk állítólag egy másik szállodában voltak ezen az estén, nehogy véletlenül össze találkozzunk. Bár ezt nem nagyon értettem, mert édesapám szerint találtak egy tuti szabadulószobát és oda szándékoztak menni az este. Donna meg akarta adni a módját és fergeteges programokat szeretett volna szervezni. Én viszont nem. Feleslegesnek találtam volna ezt a hűhót a nagy semmiért. Így hát úgy döntöttem szervezzünk egy pizsamapartit. El is kértem hozzá Noah Jengáját, de így utólag bele gondolva semmi szükség nem volt rá. A lányok mást terveztek.

Nem sokan voltunk, de nem is kevesen. Csak akik a legfontosabbak voltak számomra. Természetesen Donna, Harley, Tiffany és meghívtam Clarindát is, de ő nem tudott sajnos részt venni, mert állítása szerint nagyon sok dolga volt még. Édesanyámat pedig ki sem hagyhattam volna a sorból, hiszen ő is ragaszkodott hozzá, hogy részt vesz és még játékokkal is készült. És mivel Sage meghívta a legénybúcsújára az édesapámat, így én sem hagyhattam ki az ő édesanyját.

- Elnézést kérek Mrs. Diamond, de mielőtt még elkezdené ismertetni a szabályokat, mi is készültünk egy ismerkedős játékkal. - kezdett bele Donna, én pedig érdeklődve figyeltem a jelenetet. - Lehet nem vagyunk most itt sokan, de nem mindenki ismeri egymást éppen ezért készültem nektek egy kis játékkal. Maisie - n kívül mindenki kap egy cetlit, amire rá ír pár szót egy közös történetből a menyasszonnyal kapcsolatban. Neki az lesz a feladata, hogy kitalálja ezt és elmesélje nekünk a történetet.

- Nekem tetszik ez az ötlet. - mosolyodtam el és a többiek is helyeslően bólogattak.

Végig nézve a lányokon néha egész jól szórakoztam, amikor láttam mennyire gondolkodnak mit írjanak. Végül mindegyikük bele dobta az össze hajtogatott cetlijüket egy kalapba. Donna befogva a tetejét, nehogy kiessenek a lapok, majd össze keverte őket és felém nyújtotta. A biztonság kedvéért oda sem néztem úgy húztam ki az egyik fecnit. Szét hajtogattam és hangosan felolvastam a rajta szereplő két szót.

- Zűrös este. - összevont szemöldökkel gondolkodtam. Jónak ígérkezett ez a játék, hogyha már rögtön a legelső feladatot nem tudtam kitalálni. Ki fogott rajtam ez a két szó. - Ez elég ciki, de nem tudom kivel kapcsolatban történt ez és még csak a történetre sem emlékszem, viszont nagyon szép írása van az illetőnek. Szabad a gazda.

Pár másodperc hatásszünet után Alison megszólalt. Hát ő sosem jutott volna eszembe, mivel vele nem sok közös történetem volt.

- Bízom benne, hogy sok közös "ügyünk" lesz a jövőben, de most csak ezzel tudtam szolgálni. Amikor értetek mentem abba az étterembe, ahol Sage és te jobban megismerkedtetek a hallottak szerint. Mondtam a fiamnak, hogy nyugodtan szólhatott volna, hogy szeretnétek ti is beszélni, mielőtt bele csöppentetek ebbe az egészbe.

Szégyenlősen sütöttem le a szemeimet. Az az este tényleg felejthetetlen volt, nem is értem hogyan felejthettem el. A következő kihajtogatott papíron a "majmok" szó volt olvasható. Ez nem volt nehéz tekintve, hogy az egyik legviccesebb emlék volt a számomra.

- Ezt tudom! Akkor történt, amikor hálaadásra eljött velünk Donna Ohióba a nagyiékhoz és elmentünk az állatkertbe. Nem hitte el nekem, hogy a vadgesztenyefák miatt kapta a Vadgesztenye Állam becenevet, ezért azt mondta ha tényleg igazat mondok, akkor menjek be a majmok ketrecébe. Én pedig megtettem. Megvártam az etetési időt és beosontam a dolgozó mögött. Az üvegfal túloldaláról vissza nézett rám megszeppenten és a vendégek is mutogattak rám, a kicsik pedig hisztizek, hogy miért nem jöhetnek be ők is utánam. Aztán anya és apa siettek szólni, hogy hozzanak ki onnan. Erre Donna azt mondta, hogy: - kezdtem bele és egyszerre fejeztük be a végét a lánnyal.